Hozzávalók:
• 2 szép nagy kacsamell
• só
• 4 gerezd fokhagyma
• füge
• kevéske kacsa- vagy csirkemáj
• kacsa- vagy csirkeháj (a kacsát inkább ajánlom)
• olívaolaj
• garam masala fűszerkeverék
• kevés (kb. 1 dl) száraz vörösbor
Először is rozéra (azaz szép rózsaszínűre) pirítjuk a kacsamelleket, a következő módon. A jól felmelegített serpenyőben előbb a zsíros-bőrös bevagdalt felüket sütjük le a sóval bedörzsölt kacsamelleknek, s míg kiengedik a zsírjukat, a másik oldalukat apróra szeletelt fokhagymával rakjuk tele. Amikor már barnásra sültek, átfordítjuk őket, és közepes lángon a másik oldalukat is átsütjük. Ezután még úgy, a tűzről levéve, forrón és lehetőleg légmentesen becsavarjuk őket két réteg alufóliába, és kb. másfél órán át hagyjuk őket dunsztolódni, puhulni. A végén, amikor kibontjuk a melleket az alufóliából, leszedhetjük róluk a zsíros bőrt – ez ízlés dolga –, majd vékony szeletekre vágjuk a húsokat egy éles késsel.
Ezalatt elkészítjük a zsírjában sült kacsa- vagy csirkemájat. Ha van kacsa- vagy libahájunk, azzal a legjobb. (Ilyenkor több legyet ütünk egy csapásra, hiszen lesz friss tepertőnk – az inkább az egész éjszakás szeretkezés utáni reggelihez ajánlott – és zsírunk.) Fontos elmondani, hogy a tepertő nem sülhet együtt a májjal, mert akkor nem lesz ropogós a pörce! Ha tepertőt akarunk készíteni, teljesen külön kell a kockákra vágott hájat kisütni viszonylag erősebb, később közepes lángon. Tehát a lesózott májat a már kész kacsa-, illetve libazsírban sütjük ki lassú-közepes lángon úgy, hogy néhány félbevágott fokhagymagerezdet is beteszünk mellé ízesítőnek. Lényeges szabály, hogy a zsír ellepje a májat! Ha kihűlt, hűtőbe teszem! (A májsütés csínját-bínját lásd az I. fejezetben, a szex előttre javasolt receptek között.)
Míg áll és puhul a kacsamell, elkészíthetjük a mellé való szószt. Ha van friss fügénk, akkor egyszerűbb a dolgunk. Elég 7-8 szemet (ha van, akár többet is) négyfelé vágni (jaj de gyönyörű, na, szerintem ez az a tipikus szexi étel), majd kevéske olívaolajon kicsit süssük át az egészet. Ezután jöhet a fűszer, az indiai származású, sok fűszerből álló, isteni garam masala!
El kell hogy mondjam, amikor először jött intuícióban ehhez az ételhez a garam masala, meglepődtem, de amikor megkóstoltam újra, tudtam: igen, így mennyei! Miután összekevertük a fűszerrel, kevés sóval a fügét, akkor kell kevéske száraz vörösborral felönteni, és néhány percig kevergetve főzni; ha kell még, kevés sóval ízesíteni. Amennyiben szárított fügénk van, annak természetesen hosszabb ideig tart a dinsztelése, s ajánlott a felaprított fügét egy kevéske vízzel dinsztelni. Ha kicsit hűlt, belekeverjük az apróra vágott, hideg, saját zsírjában kihűlt kacsamájdarabkákat, és a mellszeletek mellé kanalazzuk a szószt.
Köretként kevéske burgonyakrokettet kínálhatunk (a receptjét lásd lent; de igazából semmilyen köretet nem ajánlok, hiszen az elnehezít). Aki mégis akar köretet hozzá, annak azt ajánlom, a krokett masszájába keverjen bele egy kevéske füge- és májdarabkát. Tartalmas, ám köret nélkül viszonylag könnyű étel, hiszen baromfiból és gyümölcsből készül. Viszont egész éjszakára való energia van benne. (És szerintem nagyon, nagyon finom!)
A recept Soma Mamagésa Afrodiziákumok című könyvéből való.
