A gyermekpszichiáter, dr. Sófi Gyula rendelőjében is fordultak már meg olyan tizenévesek, akik rendszeresen űzik a “choking game-et”, ráadásul kombinálva szexszel és drogokkal.
“Először 12-13 éves gyerekektől hallottam erről a jelenségről. Úgy próbálják fokozni az orgazmus élményét, hogy szex előtt és közben drogot fogyasztanak, és mellé még egymást fojtogatják” – mondja szakértőnk. Van olyan is, amikor szexuális aktus nélkül, kötéllel, cipőfűzővel, övvel vagy egyéb eszközzel fojtogatják, felakasztják magukat a tizenévesek, hogy euforikus élményt éljenek át. Ilyenkor egy időre oxigénhiányos állapotba kerülnek, majd amikor újra levegőt vesznek, elönti a vér az agyukat, és ez okozza a kellemes érzést. Sok fiatal ingyenes és legális drogként használja a fojtogatós játékot, és fogalma sincs arról, hogy a szárnyalás, amit átél, az agysejtjei pusztulásával jár, és súlyos agykárosodást, akár halált is okozhat.
Kitűnni a tömegből
Amikor egy kiskamasz kipróbálja a fojtogatást, először nem az eufória miatt teszi. Általában kíváncsiságból megy bele a játékba, és azért, hogy a többiek szemében menő legyen. “Bátor vagyok, ilyet is meg merek tenni, bezzeg ti, átlagos gyerekek nem. Ha nem vagyok elég jó matekból vagy rövidtávfutásból, akkor majd csinálok valami olyasmit, ami félelemmel vegyes borzongást kelt a többiekben, a lúzerekben, ezáltal sztárrá válok” – ecseteli a fiatalok jellemző gondolatmenetét dr. Sófi Gyula.
A choking game leginkább a 9–16 éves korosztályt érinti. A hivatalos adatok szerint 1995 és 2007 között az USA-ban 82-en haltak bele a játékba – közülük 81-en fiúk. Ez a szám valószínűleg jóval magasabb, de nagyon sok esetet öngyilkosságként könyveltek el, ezért pontos adatot nem lehet tudni. Ezeknek a fiataloknak persze eszük ágában sincs meghalni, és ha hallanak is tragédiával végződő esetekről, úgy gondolják, velük ez nem történhet meg. Mindennél fontosabb számukra, hogy a kortársaik elfogadják őket, és egymást szinte észrevétlenül beleviszik a veszélyes játékba. “Ebben a korban fejlődik, formálódik a személyiségük. A kamaszok 30 százalékának van valamilyen pszichológiai vagy pszichiátriai problémája. Hogyha egy ilyen talajra még ráépül a kortársaktól jövő kihívás, inger, az elfogadottság igénye, akkor könnyedén bele lehet ebbe csúszni” – magyarázza a gyermekpszichiáter.
Csalódtak a felnőttekben
A kamaszkor persze nem jár együtt törvényszerűen a drogok, az alkohol és a veszélyes játékok kipróbálásával. Akik mögött áll egy stabil, biztonságos családi háttér, kevésbé hajlamosak arra, hogy kortárs nyomásra bármit megtegyenek. Ilyen családokból viszont egyre kevesebb van.
“Minden fejlett társadalomban, így Magyarországon is a házasságok több mint fele válással végződik. Amikor ráeszmél egy serdülő, hogy a felnőttek borzasztóan távol vannak attól az ideáltól, amit ő kisgyerekként elképzelt róluk, akkor az értékválságot jelent számára. Megrendül a bizalma, és nem marad más számára, mint a kortársak közössége. Ha nem találja meg az átlagos, normál viselkedésű fiatalok körében az elfogadottságot, akkor egy másik kultúrát, egy deviáns csoportot keres, mert arra vágyik, hogy tartozhasson valahova” – magyarázza szakértőnk, aki szerint így néz ki az a folyamat, amire azt szoktuk mondani: a gyerek rossz társaságba került. Az igazi probléma nem is a fojtogatós játék – az már csak a jéghegy csúcsa. Sokkal nagyobb baj, hogy a szülők nem figyelnek eléggé a gyerekekre, ezért észre sem veszik, hogy mibe keveredtek. “Az esetek többségében a rácsodálkozás akkor történik meg, amikor már a toxikológiai osztályról hívják a szülőt, vagy a rendőrség viszi haza a gyereket. Ugyanis pont azért következnek be ezek az esetek, mert a szülők nem vesznek részt a gyerek mindennapjaiban. Hozzám is már nagyon szörnyű, kritikus állapotban kerülnek a fiatalok, a pszichoaktív szerektől csontsoványra fogyva, pedig otthon, a szülőkkel élnek” – mondja a szakértő.
A sóvárgás mindent felülír
A fojtogatós játékra ugyanúgy rá lehet szokni, mint az alkoholra, a cigarettára vagy a drogokra. Az első kipróbálást még rengeteg szorongás, félelem kíséri, de amint megérzik, hogy ez jó, már semmi sem állíthatja meg őket – még a halálos veszély sem. Nincsenek tudatában annak, hogy az életükkel játszanak. A veszélyt bagatellizálják, és csak az örömszerzés lebeg a szemük előtt. Amikor szex közben egymást fojtogatják, akkor azt nem szadomazochisztikus hajlamok miatt teszik, hanem az orgazmus fokozásáért. Sokszor drogot is fogyasztanak közben, ami még kockázatosabbá teszi a játékot, hiszen módosult tudatállapotban végképp fogalmuk sincs, hol a határ. “Ez nemcsak a pszichoszexuális fejlődésükre van rossz hatással – folytatja a gyermekpszichiáter. – Belőtt, drogos állapotban kikapcsolódik a tudatos kontroll, hogy ne okozzak fájdalmat a másiknak, és bekövetkezhetnek olyan tragédiák, hogy túlingerlik a másik toleranciaszintjét, és megfullad.” Nemcsak halál, hanem maradandó egészségkárosodás is lehet a következménye egy ilyen kalandnak. Néhány másodperc oxigénhiányos állapot után elájulhatnak, 3 perc múlva maradandó agykárosodás lép fel, 4-5 perc múlva pedig beáll a halál. Különösen akkor veszélyes a choking game, ha a gyerek egyedül csinálja. A szakértő szerint az a legfontosabb, hogy biztonságos, bizalmi légkört teremtsünk otthon, és figyeljünk oda a gyerekre. Sokat, sokszor beszélgessünk vele, mert így megelőzhetők az ilyen tragédiák.
Interjúnk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
Már kapható a magazin legfrissebb száma.
A tartalomból:
- Nem kell mindig őszintének lenni? – Beszélgetés Csányi Vilmossal és Csernus Imrével
- A hazugság pszichológiája
- A gyerek, aki bennünk él
- Az első önálló lépések – Máté Gábor írása
- Bizarr gyönyörök rabjai
- A gyerek elsózva jó?! – Rácz Zsuzsa írása
Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!