Arra igyekeztem fényt deríteni, hogy mi lehet a kiváltó ok a nőknél és mi a férfiaknál, ami miatt eljut odáig a kapcsolatuk, hogy nem érnek többet egymáshoz, a szerelem és a szeretet, a gyönyör egyik legszebb, kifejező mozgássorozatát megvonják a másiktól, és ezzel együtt maguktól is?
Női szemmel
– Már évek óta együtt élünk a párommal. Nagy szerelemmel indultunk el a közös utunkon. Bence hat évvel fiatalabb nálam, de ez nem okozott problémát közöttünk sosem. Ő folyamatosan a munkájával küzd, én a saját cégemet vezetem és próbálok fennmaradni, miközben a húgom vállalkozásába is amennyire csak tudok, besegítek anyagilag. Lassan egy éve, hogy nem szeretkezünk Bencével. Ő szeretné, közeledik is felém, én vagyok az, aki elutasítom őt. Pedig szeretem. De egyre kevésbé kívánom a szexet – vele! Sokat beszélünk erről, és megérteném, ha más nőnél keresné a boldogságot. De nem teszi, ő is szeret. Tudom, hogy férfiként ezt nehéz feldolgoznia, így egy dolog van, amiben részt tudok venni, az pedig az orális szex. Ezzel gyorsan letudom az egészségügyi részét neki, de borzasztóan hangzik ezt így kimondani. Egyszerűen nem látom benne már a férfit. Én tartom el, tudom, hogy küzd, tudom, hogy hihetetlen agya van. Ennek ellenére én lettem a családfő, a családfenntartó és ezzel egyetemben tűnt el belőle vagy belőlem, hogy őt férfiként láthassam. Pénz kérdése ez? Nem hinném, de ha két év alatt sem talál semmi munkát egy fiatal, tehetséges, erős férfi, semmit sem, akkor az kihat mindenre és mindenkire. Egyedül vinni ezt a terhet nőként iszonyatosan nehéz.
Jana
– A párom és én is sokat dolgoztunk. Szinte csak aludni jártunk haza. Bár igyekeztünk a hétvégéket együtt, közös programokban tölteni, a szex nem volt a része. Mikor megismerkedtünk, folyton csak szexeltünk. Bár Fülöpnél a korai magömlés már ez elején is probléma volt, azt gondoltuk, hogy idővel ezt majd megoldjuk. De sajnos nem tudtuk. Ma már egy- vagy kéthavonta egyszer ha szeretkezünk. De azt nem is mondanám szeretkezésnek. Előjáték nincs, sokszor a fáradtság a magyarázat rá, az aktus pedig nem tart három vagy négy percél tovább. Már nem kívánom őt. Eltávolodtunk közben, pedig a legjobb barátok vagyunk. Szeretem, nem tudom elképzelni az életem nélküle, de elmondhatatlanul hiányzik a szeretkezés, a gyengéd érintés, az együtt töltött idő. Már nem férfiként nézek rá, hanem barátként.
Dóra
Mi a helyzet a férfiakkal? A teljes cikket az Inside of love blogon találod!