Gyakran érzem, hogy léteznek olyan érzések, élmények, amiket szavakkal ugyan nem lehet leírni, a festővásznon mégis visszaköszönnek. Ezt éreztem, amikor Yolanda Dorda festőnő képeit nézegettem, aki olyan női érzelmekről mesél, amik bennem is dolgoznak: megelevenedik a fájó alhas, a finom fájdalom utáni vágy, az orgazmus szédítő extázisa, a takaró simogatása a csípőm alatt – csupa olyan testérzet és vágy, ami bennem dolgozik ugyan, de soha nem tudatosult.
A festőnő alkotásain keresztül pont ezt az összetettséget kutatja, a nőiség összetevőit, azt az intim és személyes identitást, aminek része a szex, a fájdalom, az érzelmek, a sebezhetőség, az állatiasság, a kíváncsiság. Bár témái gyakran vad témákat boncolgatnak, a művésziség mindennek finoman élét veszi.
Finoman megringatják a szemet, és mélyen elgondolkodtatnak azok az erotikus képek, amelyek a nőiséget boncolgatják.
via ignant