„A pasim a hétvégén beszólt, hogy kövér vagyok, szedjem össze magam. Ebből volt egy kis sértődés, mert nem érzem magam kövérnek egyáltalán, de nagyon rosszulesett. Később hozott virágot, bocsánatot kért stb. Majd másnap szeretkezni akart, de én az előző napi dolgok miatt nem élveztem annyira, és ezt ő észrevette. Azóta megy a sírás-rívás, mert annyira megsértettem ezzel, és fáj a lelke. Emiatt már két napja teljesen megváltozott a kapcsolatunk, és nem tudom, hogy kéne helyrerakni, mert csak a sértődés van: ráadásul olyan szomorú szemekkel néz rám, hogy sírógörcsöt kapok tőle… Mégis mit kéne tennem, hogy ezt helyrehozzam/zuk? Nagyon szeretem, nem akarom, hogy emiatt szétmenjünk…” – írja egy olvasónk a Nők Lapja Café titokfalán, a Megsúgom oldalon.
A pszichológiában a Mit mondott? kérdés helyett a kipróbált-bevált kérdés a Miért mondta? – mondja szakértőnk. Arra keressük a választ, mi rejlik egy-egy közlés mélyén, mi az az üzenet, amit a megszólaló valójában mondani akar. Amikor például valaki a másik kövérségére utal, annak sokszor ilyesféle a miértje:
– Tévedésben vagy a kinézetedet illetően. Azt hiszed, karcsú vagy és kívánatos, én azonban jobban tudom, mi a helyzet, mint te, aki nem vagy hajlandó szembenézni a tényekkel. Ideje, hogy kivegyelek ebből a tévhitedből.
Vagy gyakran ilyesmi:
– Vedd észre, hogy hiába küzdesz a kövérséged ellen a magad módján! Csak hiszed, hogy eredményes a diétád, de ez tévhit, mert felülsz mindenféle netes sugdosóknak. Rám kellene hallgatnod, szembenézni a helyzettel! Ideje, hogy kivegyelek a tévhitedből!
Sok az átfedés a két magyarázatban. Mindkettőben szerepel a másik hiedelme, hite, meggyőződése, rögeszméje. Erre a szakszó az angol belief, ami mindegyiket jelenti. A személyiségünk, identitásunk a hiedelmek, hittételek, meggyőződések, rögeszmék, egyszóval a beliefek rendszere. A beliefek a személy szempontjából természetesen az igaz meggyőződések. Aki megkérdőjelezi a meggyőződéseinket, identitásunkat kérdőjelezi meg. Énünket, önmagunkat tagadja, ezt pedig mi életünk árán is megvédjük.
A kövérségre utalás tehát azért bánthatta annyira a súgót, mert azt a meggyőződését sértette, hogy kézben tartja a kérdést: tesz és eleget tesz karcsúságáért, tehát partnere a helyes ítéletét vonta kétségbe. Vagy csak egyszerűen bántani akarja valamiért, valami másért, amiről talán nem is tud. Jó felvetés, hogy a szakítást akarja előkészíteni, ahogy az is, hogy saját magával van valami egészen más baja, s az abból eredő bűntudatát vetíti ki a másikra.
Érdemes lenne megnézni, mi van a füle mögött. Lehet, hogy egy új kapcsolat sejlett fel számára, de az is lehet, valami függőség van kialakulóban, esetleg neki magának volt olyan élménye, amely során saját testképével szembesítették – például találkozott egy iskolatársával, aki duci volt, és az idők során eredményesen tett azért, hogy most igazán dögösen nézzen ki, s mivel vele szemben pozíciót vesztett, ezért a frusztrációját ki kell élnie.
Aki rosszat mond másról, annál érdemes megnézni, mi a baja. Másképpen: a beszólásnak általában a frusztráltság az oka, ezzel érdemes számolni. Mielőtt magunkra vesszük, nézzük meg, milyen saját negatív élmény késztetheti a másikat arra, hogy bántson – enélkül ugyanis könnyen belekerülhetünk egy bántalmazási körbe.
Márpedig úgy tűnik, hogy a felek abba kezdenek belekeveredni. A bejegyzést is olyan stílusban írta a súgó, ahogyan támogató barátnőnek szeretünk beszámolni a másik fél gyarlóságáról. Ha elképzelem, mit mondana a síró-rívó, fájó lelkű, szomorú szemű pasi, akkor talán olyasmiket, hogy csak úgy kicsúszott az a megjegyzés, csak egy kibontakozó irányt vélt meglátni, csak az ő egészségéért aggódott. Bizonyára meglepte ez a heves reakció, azóta mérlegre tette, hogy néhány deka, kiló, esetleg jó néhány kiló megéri-e párkapcsolatuk kockáztatását, az intimitás, az érintés összetartó erejének megbontását.
A bejegyzés barátnős fanyalgását nagyon jó irányba fordítja a „Mit tehetek?” kérdés. Két szintje van a válasznak. Az egyik:
– Azért jó, hogy szóba hoztad a hízásomat, mert észrevettem a leselkedő veszélyt. Nézzük meg, mit tehetünk ellene.
A másik:
– Azért jó, hogy szóba hoztad a hízásomat, noha az utóbbi két hónapban másfél kilót fogytam és egy méretet karcsúsodtam, mert elégedetlen lehetsz a párkapcsolatunkkal. Mi lenne, ha elmennénk egy őszi teljesítménytúrára? Fogynék még egy kicsit, és össze is hozna minket.
És hogy mit gondolnak az olvasók minderről, azt a Megsúgomon elolvashatod.
Baktay Miklós a forradalom mámorában fogant 1956-ban. 82-ben végzett az ELTE-n, doktori disszertációját a játékról írta, fő tézise szerint a játék módosult tudatállapot. Ez akkoriban nóvum volt, bejáratossá tette agykutató laborokba is. Vándorlegényként a pszichológia fellegváraiban kapott képzést: Bécs, München, Zürich, Santa Cruz. Magánpraxist folytat feleségével és munkatársával, dr. Baktay Zelkával. Négy önálló kötetük mellett tucatnyiban voltak szerzőtársak. Válaszaikból mostantól hetente válogatunk. Kérdezni tőlük ITT tudtok, ha pedig személyesen is szeretnétek velük találkozni, legközelebb a Debreceni Egyetem Pszichológus Szakhetén mesélnek arról, hogyan látják ők a Terápia című sorozatot. (Helyszín: Pszichológiai Intézet – 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Az előadás témája: Terápia – Hogyan látjuk, amikor az HBO-n nézzük? Időpont: 2012. nov. 13. 15.00–16.30) |