Talán nem túlzás azt állítani, hogy magánéleti botrányoktól hangos világunkban Prokopp Dóra ritka kivételnek számít. Nemcsak szép és okos nõ, de irigylésre méltóan boldog házasságban él férjével, Jánossal. Vajon mi a titkuk?
– Egyszer azt mondtad nekem, hogy a kiegyensúlyozottságodnak az a titka, hogy négy gyerek és hétnél is több éves házasság ellenére a férjed még mindig szerelmes beléd. Ha a kiegyensúlyozottságodnak ez a titka, mi a titka a hosszútávú szerelmednek?
– Ezek szerint ezt öt éve mondtam. Azóta már nem mondanék ilyet, mert valahogy szemérmesebben bánok az intimszférámmal. Mivel azonban tudom, hogy számít egy közszereplő véleménye, hátha segítek azzal valakinek, ha mesélek a magam dolgairól. Szeretem keresni az okokat, működő és nem működő házasságokat figyelve, hogy min áll, vagy min bukik egy érzelem, házasság, szerelem, de titok az nincs. Ezekből a szemlélődésekből következtetve azt mondhatom, hogy minden egyes szerelem arra az adott házaspárra, arra a két emberre szabott, így más-más az oka annak, hogy fennmarad, vagy véget ér.
– A ti érzelmeitek tartósságának mi lehet az oka?
– Természetesen nálunk sincs jól bevált taktika, de az biztos, hogy igyekezni kell úgy alakítani a rajtunk álló, tőlünk függő dolgokat, hogy később ne modhassuk: ha akkor máshogy tettem volna …. Ennek része, hogy igyekezzen egy nő azt az állapotot konzerválni, amitől a pasi beleszeretett. Én reggel igyekszem azt az érzetet keltem a férjemben, hogy szép vagyok, még akkor is, amikor felébredek. Nem álmosan, kócosan, hanem ápoltan lát meg. Ezt úgy érem el, hogy kicsit előbb kelek fel, mint ő. Persze nem csak ennyi. Csak ettől még nem tart egy szerelem tizenegy évig. Én a mai napig a férjemnek szeretnék a legjobban tetszeni a világon.
– Tehát nem titkolod, szépség is kell a szerelemhez.
– Nem csupán a szépségről van szó. Valamiféle belső törekvésről inkább, hogy a férfi és a nő évek múlva is imponálni akarjon egymásnak, vagyis mindketten törekedjenek arra, dolgozzanak azon, hogy fenntartsák a régi érzelmeket.
– A szépséged fenntartásában ki segít?
– Nem kell azt hinni, hogy egy egész apparátus áll mögöttem. Dehogy. Kozmetikushoz nem járok, fodrászhoz legfeljebb évente, időm sem lenne ilyesmikre, annyit dolgozom. De arra jut, hogy saját magam gyorsan elvégezzem magamon, amit kell, és ha csak este 11-kor jut idő a tornára, hát akkor tornázom. Vagy olyan is megesik, amikor kicsit fölszalad néhány plussz kiló, és ilyenkor sincs semmi baj, de hat napig biztosan egy falatot sem eszek.
– Létezik az a bizonyos sokgyerekes magyar anya-kép, ami elméletben feltétlenül pozitív, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy van egy anya, agyonmosott ruhákban, és három gyerek játszik körülötte az idegeivel. Téged is magyar anyának szoktak nevezni, de egészen más felhanggal. A kivétel lettél, akit nem letaglóz, elhasznál, lefáraszt, meghízlal a sok gyereke, hanem megszépítik őt. Valószerűtlen is egy kicsit ez a kép. Mondhatni, az ideál inkább, mint a reál.
– Pedig éppen az én példám mutatja, hogy mindez megvalósítható a gyakorlatban is. A lényeg az, hogy a sok gyerek mellett is látványos maradjon a nő. Ez persze nem könnyű, nagy energia-befektetéssel jár, de aki nem vigyáz magára, az magára vessen.
– A gyerekek nevelésében, vagy inkább ellátásában van fizetett segítőd?
– Nem, és nem is volt. A nagyszülők azonban mindig is sokat segítettek. Iskola után hozzájuk mennek a gyerekek, és mi onnan csippentjük fel őket. Egyébként pedig mindig visszük magunkkal őket mindenhová. Nyáron például velünk jöttek dolgozni. A Filmmúzeum épületében volt egy saját kis kuckójuk, kis asztalokkal, székekkel és rengeteg játékkal. Én előző nap mindig becsempésztem nekik valami új, százforintos kütyüt, mely a meglepetés erejével hatott rájuk, úgyhogy szerettek dolgozni járni iskolaszünetben is. Persze a példát látva a kollégák szintén magukkal hozták dolgozni a gyerekeiket, úgyhogy kialakult egy igen jól működő munkahelyi óvoda.
– Sosem okozott problémát az, hogy a legnagyobb gyermek az első házasságodból való, a többiek pedig édestestvérek?
– Nem, mert a legidősebb gyerekem a világ császára! A koránál fogva is, és mert hat évig egyedüli gyermek volt, csak aztán jöttek a többiek. Nem hiszem, hogy harmincéves korában majd pszichológus fogja passzírozni. Egyénként most tizennégy éves, és ő a legjobb barátnőm, ezt a háta mögött súgom.
– Honnan vetted a mintát a nagycsaládhoz? Egyke vagy, kilenc év gyermektelen házasság után lepted meg a szüleidet.
– Mindig is ilyen életről álmodtam, négy gyerekről, azért is születtek meg.
Tovább a második részhez >>