– Eszedbe szokott jutni, hogy mihez kezdesz, ha egyszer már nem fogsz a Barátok közt-ben szerepelni?Dósa Mátyás – a Barátok közt Tónija
– Persze, én tisztában vagyok azzal, hogy itt aláírunk egy szerződést, és bármikor előfordulhat, hogy nem hosszabbítják meg. Nagyon sajnálnám, mivel imádok a sorozatban szerepelni, és a társaság is nagyon jó. De nem esnék kétségbe, mivel nekem ott a másik nagy szerelmem, a színház.
– Mióta színészkedsz?
– Nyolc évesen kezdtem, és mára már rendezőként is kipróbálhattam magam. Tervezem, hogy ha befejeztem a sulit, felvételizem a Színművészeti Egyetemre.
Sokat gondolkodtam, hogy mit is szeretnék majd érettségi után tanulni, és akkor rájöttem, hogy engem más nem is érdekel igazán, csak a színészet. Legszívesebben zenés darabokban, a Madáchban vagy az Operettszínházban játszanék, ezekhez a helyekhez nagyon sok szép élmény fűz.
– Játszol valamilyen hangszeren?
– Zongoráztam és hegedültem is, és tervezem, hogy sokkal jobban meg fogok tanulni zongorázni, mert akkor az éneklés is jobban menne.
– Ezek szerint már készülsz a felvételire…Névjegy: Születési idő: 1987. május 20.
Kedvenc állat: boxer, elefánt
Kedvenc könyv: Paulo Coelho -Veronika meg akar halni
Kedvenc film: Ál/arc
Kedvenc színészek: John Travolta, Nicolas Cage, Jim Carrey
Kedvenc étel: spenót, töltött káposzta (Erdélyben csinálják a legjobban)
Karrier: A Musicalszínházban kezdett gyermekszínészként 8 éves korában. Jelenleg a Barátok közt sorozatban szerepel.
Fontosabb színházai szerepei: Légy jó mindhalálig (Nyilas Misi), József Attila Színház és a Muzsika hangjai (Kurt), Operettszínház
– Nem, ugyanis évvesztes vagyok, és a sorozat miatt ki is hagytam egy évet a suliban, így csak jövőre fogok érettségizni. Utána pedig még rengeteg dolgot szeretnék csinálni, például szívesen elmennék hosszabb időre világot látni – nincs semmi konkrét tervem, csak úgy utazgatnék. Bevallom, nagyon lusta vagyok, és ez nagy hibám…
– Miket szoktál leginkább halogatni?
– Mindent! Amikor például idekerültem a Barátokhoz, esténként mást se csináltam, csak a rajongói levelekre válaszoltam. Egy éven keresztül minden egyes levélre személyesen, kézzel írtam választ. Mostanában már sokkal lustább vagyok, egy jó ideje tornyosulnak az asztalomon a válaszra váró levelek.
– A többi szereplő is ilyen lelkiismeretes?
– Ha nem is ennyire, de azért ők is szívesen válaszolnak mindenkinek.
– Sok szerelmes levelet kapsz?
– Igen, kb. a levelek 30-40%-a olyan lányoktól érkezik, akik találkozni szeretnének velem. Ezekkel nem igazán tudok mit kezdeni, mert szerintem nekik nem én tetszem, hanem az, akit a sorozatból ismernek. Valójában nem is tudják, hogy ki vagyok, így nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy önmagamért kedvelnek vagy a színész tetszett meg nekik.
– Azért előfordult már, hogy valakivel mégis találkoztál?
– Nem, viszont majdnem mindig kérek tőlük fényképet, hiszen én is szeretném megismerni a rajongókat. A szobámban egy egész tablót állítottam össze a legkedvesebb levelekből és képekből. Anyukám minden levelet, újságcikket és fényképet gondosan összegyűjt, azt mondja, azért, hogy majd legyen mit mutogatni az unokáknak.
– Soha nem volt még terhedre a népszerűség?
– Nem, hiszen ez hozzátartozik ehhez a szakmához. Olyan viszont már volt, hogy egy-egy újságcikk láttán édesanyám nem repesett a boldogságtól.
– Miért? Olyat írtak, amit nem tőled, hanem a lapokból tudott meg?
– Nem, én soha nem adtam okot arra, hogy botránycikkek készüljenek rólam, nem vagyok az a típus. Az volt a lényeg, hogy egy magazinban meséltem a családomról, anyukámról és apukámról, a nővéremet viszont kifelejtettem, aminek anyu nagyon nem örült.
– Na, akkor itt az alkalom, hogy jóvá tedd a dolgot!
– A nővéremmel nagyon jóban vagyok, van egy gyereke, aki a keresztfiam, és nagyon aranyos kissrác. Imádom őket, de sajnos nem töltök velük annyi időt, mint amennyit szeretnék.
– Ha valami bánatod van, kivel osztod meg először?
– Édesanyámmal és a legjobb barátaimmal mindent megbeszélek. Aztán ott van Dorina, akivel 6 évig voltam együtt, és szerencsére nagyon szoros barátság alakult ki köztünk. Ő is beavat a pasiügyeibe, és én is mindent megosztok vele.
– Azt mondják, sokat komolyodtál, amióta szakítottatok.
– Abból a szempontból mindenképp, hogy eljöttem otthonról. A nővéremék új házba költöztek, és most ott lakom, ahol korábban ők. Mivel a két ház egymás mellett van, szomszédok lettünk, és ott laknak a közelünkben Deutsch Anitáék is, aminek nagyon örülök. Nem azért költöztem el, mert nem volt jó anyukámnál, hanem mert szerettem volna kipróbálni, milyen önállóan élni.
– És milyen?
– Nagyon élvezem, van egy lakótársam, és most nemrég kaptunk egy nyulat is. Először nem akartam befogadni, mert féltem, hogy nem lesz időnk foglalkozni vele, de aztán megszerettem. Nem mondanám, hogy nyugis vele az élet, folyton van vele valami gond: még sajnos nem teljesen szobatiszta, és folyton megeszi a kartondobozt, amiben lakik. Ráadásul még egy kutyát is örökbe fogadtunk.
– Munka után van még erőd bulizni?
– Persze, ma este is találkozom a barátaimmal, és biztos, hogy elmegyünk valahova. Még az is lehet, hogy nem megyek haza, hanem ott alszom valamelyiküknél. Pedig kora reggel jöttem be a stúdióba, és este 8-ig forgatok. Most volt egy óra szünetem, ami már le is járt, úgyhogy lassan vissza is megyek dolgozni…
Tipp: A Barátok közt honlapja »