Izgalom a sztárvilágban: elsõ nap az iskolában!

nlc | 2007. Szeptember 04.
Minden családban nagy esemény, amikor az óvodás kisgyermekbõl iskolás lesz. Ki kell választani a megfelelõ sulit, megvásárolni a tanszereket, lelkileg felkészíteni a kicsit. Nincs ez másként a sztárcsemetéknél sem.


Egerszegi Krisztina

„Nagy fordulat ez az életünkben!”





Egykori úszóbajnoknőnk, Egerszegi Krisztina izgalommal várja idén a szeptember elsejét. Nem csoda, hiszen nagyobbik fia, Bálint első osztályos lesz! Krisztina a napokban épp fia hetedik születésnapi zsúrjára készült, de vendégvárás ide vagy oda, gondolatai már az iskolakezdés körül forognak. „Az, hogy iskolába megy, újabb fordulat a családunk életében – mesélte Krisztina. – Korán kelők vagyunk, odaérni nyolcra nem lesz gond, inkább az, hogy attól kezdve kötöttebb lesz az élet. Eddig úgy volt, hogy ebéd után elhoztam őket az oviból, és az egész délután játékkal telt. Most azt tervezem, hogy a kisebbek, Barnus és Zille ott alszanak majd, én meg addig Bálinttal itthon tanulok, s csak utána megyek értük.” Krisztina ugyanabba az iskolába íratta kisfiát, ahová nővére gyermeke is jár, ugyanis bízik testvére tapasztalataiban.





Kováts Adél

„Sokáig kerestem a megfelelő sulit”

Igen körültekintő volt Kováts Adél színművésznő, amikor kislányának, Laurának iskolát keresett. Hónapokba telt, mire megtalálta a megfelelő intézményt. „Laurának születése óta részképességzavarai vannak, ezért nagyon fontosnak tartottam, hogy rábukkanjak arra az iskolára, ami a legmegfelelőbb Laura számára – meséli lapunknak Adél. – Magyarországon igen nehéz ez, mert egy kezemen meg tudom számolni azokat az intézményeket, ahol hatékonyan fejlesztik a részképesség-zavaros gyerekeket. Ahhoz, hogy Laura fejlődjön, sikerélményeket szerezzen a tanulásban, fontos a mozgásterápia, az állatterápia, a pedagógusok gondos odafigyelése, s szinte lehetetlen, hogy mindez nagy osztálylétszám mellett teljesüljön. Bízom benne, hogy megtaláltam a megfelelő sulit, Laurával együtt nagyon izgulunk a szeptemberi kezdés miatt.”






Kiszel Tünde

„Félek, reggelente el fogunk késni!”

Szeptemberben Kiszel Donatella hátára is iskolatáska kerül: édesanyja zenei általánosba íratta a csengő hangú kislányt. Donatella hetek óta iskolásdit játszik otthon a babáival, Tünde pedig leginkább azért aggódik, vajon képesek lesznek-e olyan korán felkelni, hogy becsengetésre a suliba érjenek. „Az egyedülálló anyukák tudják, a saját dolgát az ember csak a gyerek lefektetése után tudja elintézni – mondja Tündi. – Így én rendszerint csak hajnalban jutok ágyba, s reggelente bizony nehezemre esik az ébredés. Alaposan át kell szerveznem az életünket ahhoz, hogy ne késsünk a suliból. Mert egy ilyen ifjú hölgyet nem könnyű elkészíteni: az öltözködés, frizurakészítés és egyéb piszmogások sok időt rabolnak.” Nem csoda hát, hogy Tünde kipihenten szeretne nekifutni az ősznek, ezért most kicsit félretette a munkáját, s Donatellával Zamárdiban töltődtek a tanévkezdésig.

Pálffy István


„Az iskolatáskánk férfias, nem csiricsáré!”

Pálffy Marcinak az iskolatáskája kiválasztásakor megvoltak a maga kikötései: semmi esetre se legyen túldíszített, és mindenképpen legyen rajta focilabdaminta. „Hosszas keresgélés után rátaláltunk a megfelelő darabra, ami egyáltalán nem csiricsáré, hanem igazán férfias – meséli Marci édesapja, Pálffy István híradós, aki magára vállalta a feladatot, hogy reggelente iskolába szállítsa az első osztályos fiúcskát. „Nekem külön jól jön, hogy Marci miatt fel kell kelnem, mert így nem úszik el a napom, s a reggeli órákban még egy kis sportra is jut időm – mondja István. – Az iskolaválasztásnál nemcsak az volt fontos, hogy jó hírű intézménybe járjon Marci, hanem az is, hogy közel legyen. Hiszen kínszenvedés a gyereknek reggelente órákig ülni a dugóban.” István elárulta, a hétéves Marci nagyon várja a sulit, noha az első időszakban nem sok újat tud majd meg a tanító nénitől, ugyanis már ír, olvas, számol.










R. Kárpáti Péter

„Én viszem iskolába őket!”

Rég nem idegen feladat R. Kárpáti Péter számára reggelente célba venni az iskolát, hiszen nagyobbik gyermeke, Rebeka már hetedik osztályos. Idén csupán annyi lesz a változás, hogy a hatéves Andris is csatlakozik hozzájuk. „Megszoktam már a korán kelést, nem fog gondot okozni – mondja Péter. – A feleségemmel megbeszéltük, az első hetekben ő is velünk tart, ezzel is segít Andrisnak, hogy könnyebben megszokja az új helyzetet.” Andris ugyanabba az iskolába kerül, ahová nővére jár. „Egyértelmű volt, hogy oda íratjuk a fiunkat, mert nagyon meg vagyunk elégedve a sulival. Humán szemléletű általános iskola, ahol a művészetekkel is megismertetik a gyerekeket. Andris büszke magára, hogy már nemcsak Rebekának vannak iskolás dolgai, hanem neki is.” Péter szerint Andris gond nélkül végigüli majd a negyvenöt perces tanórát. „Izgalmas időszak köszönt ránk. Magamra vállaltam, hogy amennyire tudok, a tanulásban is segítek Andrisnak. Egy ideig menni is fog, s azért csak egy ideig, mert Rebeka hatodikos matekfeladatai között voltak olyanok, amik már nekem is feladták a leckét” – meséli Péter.





Tipp: Sztárok kattintásnyira! » 
Exit mobile version