A parfümőrök alig tíz százaléka hölgy, akiknek egyik exluzív interjút adott lapunknak. Sandra Dziad, a grasse-i Galimard parfümgyár munkatársa, aki a legnagyobb világcégeknek tervezett már parfümöt a Chaneltől a Dioron keresztül Nina Ricciig. Párizsban beszélgettünk vele.
A francia parfüm misztérium, az átlényegülés csodája. Egyetlen cseppje több ezer virágszirom esszenciája magába sűríti a provence-i levendulaföldek, rózsamezők édes illatát, az Alpok lábainál meghúzódó mimóza- és magnóliafák, narancsok és cédrusok kicsit kesernyés, karcos zamatát, a domboldal fehérruhás szüzeinek, a jázminoknak szemérmes vágyát. Minden virágnak saját titka van, s parfümőrök e titkok tudói.
Mi, hétköznapi emberek, jó, ha húszféle illatot felismerünk, egy kezdő parfümőr több mint ötszázat, s mikor elér karrierje csúcsára, kétezret is képes megkülönböztetni. Nem is hívják őket másként a franciák, mint Le Nez, az Orr. Pedig a kifinomult szaglószerv kevés ahhoz, hogy valakiből jó parfümőr legyen. Tehetség, kreativitás, alkotó fantázia, s nem utolsósorban végtelem türelem és precizitás jellemzi a parfümőröket. Feladatuk jóval több puszta vegyészetnél, laboratóriumi kísérletezésnél. Alkotó folyamat ez, fázisai lényegében ugyanazok, mint amikor a zeneszerző megkomponál egy dalt, vagy a szobrász életet lehel a márványba.
| Sandra Dziad, a grasse-i Galimard parfümgyár munkatársa |
Számomra szinte elképzelhetetlen, hogyan lehet felismerni több száz vagy ezer illatot…
Ahhoz, hogy emlékezetünkben megtartsunk egy illatot, nekünk is kapcsolnunk kell valamihez. A parfümőrök általában két típusba sorolhatók. Vannak, akik zeneként élik meg az illatokat: amikor olvassák a parfüm összetevőinek formuláját, hangok szólalnak meg bennük, apró dallamok. A másik csoportba tartoznak azok, akik látják vagy megálmodják az illatokat. Ebbe a csoportba tartozom én is. Mi inkább képekkel, emóciókkal dolgozunk, egy emberi érzéshez, kedves emlékképhez, vagy a képzeletünkben lejátszott eseménysor egy darabjához kötjük az illatokat.
Ez a nazális képzelet igen ritka adottság. Mikor fedezted fel ezt a különleges képességet magadban?
Én mindig azt hittem, hogy ez normális dolog. Hogy mindenki úgy lát, úgy érez, úgy emlékezik, hogy azonnal köti hozzá az illatokat is. Hogy nemcsak az embereknek, a tárgyaknak, a helyeknek, hanem mondjuk a színeknek, az anyagoknak is karakteresen más-más illata van. Formatervezőként dolgoztam ott, a parfümök dobozait terveztem néhány kollégámmal karöltve. A világ leghíresebb parfümőreivel kellett együttműködnünk. Egy ilyen beszélgetés alkalmával derült ki, hogy én is látom az illatokat. Ekkor javasolták, hogy próbáljak jelentkezni a parfümőroktatásra, mert ez nem olyan hétköznapi képesség, mint ahogy én gondolom.
Hogyan oktatják a parfümőröket?
A vegyészeti és természettudományos képzésen túl igen nagy súlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra. A kétéves képzés több mint felét ez teszi ki. Első feladatunk felismerni az alapanyagok illatait. Például, több mint ötszázféle esszencia közül ki kell választanunk a gardénia, a gyöngyvirág vagy valamely más, jellegzetes virág illatát. Ha már képesek vagyunk megkülönböztetni az alapillatokat, akkor megpróbáljuk mi magunk lemásolni egy virág illatát, s elkészíteni azokból az illatfragmentumokból, amelyek a rendelkezésünkre állnak. Végül pusztán az orrunk segítségével kell elemeznünk egy közismert parfümöt, meg kell próbálnunk meghatározni az összetevőit, majd elkészíteni azt.
| Desztilálás |
Legfontosabb munkaeszközünk az illatorgona, amely valójában nem más, mint egy hatalmas illatkönyvtár. Íves formája emlékeztet az orgonáéra, s a polcokon elhelyezett több mint ezer üveg a sípok sokaságát idézi elénk. Ezekben az apró üvegcsékben vannak az illatanyagok, a különböző növényesszenciák és alapanyagok. A másik eszközünk az orrunk, amelyre kényesen vigyázunk. Különösebb munkavédelmi szabályaink nincsenek, de nem dohányzunk, nem fogyasztunk nagy tételben alkoholt, és ha lehet, kerüljük az erős ételeket, mert ezek mindegyike rontja a szaglást. Én, ha lehet, elkerülöm a gyógyszerek használatát is, s ez bizony néha megnehezíti az életem. Ez év elején például megfáztam, és három egész hónapig képtelen voltam dolgozni, de maradtam a természetes gyógymódoknál, nehogy sérüljön a szaglásom.
Egy hétköznapi ember számára elég nehéz elképzelni, hogyan születik meg a parfüm. Honnan és hogyan meríted az ihletet egy-egy új kompozícióhoz?
Általában megrendelésre dolgozunk. Az alkotói folyamat első lépéseként megpróbálok elszakadni a hétköznapi világtól, s a saját univerzumomban értelmezni a kapott feladatot. Hagyom, hogy elragadjanak az benyomásaim. Ilyenkor gomolyognak bennem a képek, a gondolatok, felidéződik életem egy-egy pillanata, de van úgy, hogy pusztán a fantáziámra hagyatkozom. Ezek a történetek úgy jelennek meg előttem, mint egy mozifilm, és amikor összeáll a történet, a képek megtalálják a saját illatukat. Ezután következik a munkám legnehezebb része: megalkotni a harmóniát, megtalálni az összetevők olyan arányát, hogy leginkább kifejezzék azokat az érzelmi folyamatokat, amelyekről a parfümön keresztül beszélni akarok. Innentől kezdődhet el a laboratóriumi munka is, melynek során cseppről cseppre meg kell határoznom és leírnom ezeknek az illatemócióknak a formuláját.
Elmesélnéd egy parfümöd történetét?
| Tesztelés |
Van-e olyan parfüm, amelyet mindenképpen szeretnél megkomponálni az életed folyamán?
Szeretnék valamit ellesni a természet alkotóműhelyének titkaiból. A természetben olyan csodálatos illatok léteznek, hogy lehetetlen túlszárnyalni. Számomra például nincsen tökéletesebb illat a frissen bomló jázminvirág vagy a májusi rózsa illatánál, de ilyen a fügefák zamata ősszel, a frissen nyírt fű, a kakukkfűvel borított lankák, vagy akár a dinnye illata a napon. Az én álmom egy olyan parfüm, amely ezeknek az illatoknak a teljességét képes megmutatni a saját egyszerűségükben és tökéletességükben. Igazság szerint az én gyengéim azok az apró csodák, amelyek itt vannak mellettünk észrevétlenül, s amelyek mellett nap mint nap elmegyünk.
| Még több az e heti Nők Lapjából: Az én filmem, az én életem » A dögös mákos » Ítélkezős világ » Molnár Piroska szerelemről, elmúlásról, játékról » Stahl Judit az anya, a szakácsnő, az üzletasszony » Mikor mivel inhaláljunk? » |