A rejtőzködő szerelmesek: Kapócs Zsóka és Kamarás Iván

Különös történettel készül meglepni a színházi világot Kamarás Iván és Kapócs Zsóka. A híres amerikai gengszterpáros történetét számos megközelítésben feldolgozták már, ám az ő előadásuk egy új műfajt hoz létre, amelyet ők „médiagengszter-románcnak” neveztek el. Bár a kétszemélyes darabot világsikerű musicaldalokból építették fel, a színészpár mégsem ígér gondtalan szórakozást. A Bonnie és Clyde előadás a szenzációhajhász bulvárvilág gyilkos iróniával ábrázolt paródiája lesz.

– Ebben a különös előadásban eljátszotok, táncoltok, énekeltek két embert, akik számára a sikert a bulvár jelenti, és akik meghalnak azért, hogy a címlapra kerülhessenek. Meghalni nyilván nem kell, ám az ismertség fontos dolog, főleg, ha valaki színész. Tulajdonképpen mi a bajotok a bulvárral?

Kamarás Iván: – Annak idején, amikor elhatároztam, hogy színész leszek, a neves művész egyúttal híres ember volt. Régen a Nők Lapja, a Fim, Színház, Muzsika, az Új Tükör, színvonalas lapok, tisztelték a művészeket, beszámoltak arról is, hogy mit dolgoznak. Alkotnak, játszanak. Ma ilyesmiről nem írnak. Elég régóta a pályán vagyok már, így a filmek, egyéb munkák miatt egyszer csak azon kaptam magam, hogy híres ember lettem. De kik vannak körülöttem? Be kellett látnom, hogy nem ez az, amiért az egészet elkezdtem, amiért dolgozom. Teljesen kilépni persze nem lehet, önjáróvá válik a rendszer. Mindegy, mit nyilatkozol, valamit írnak rólad. Ha nem mondasz semmit, kitalálják a hírt, akkor is, ha nem igaz. Ez egy darabig szórakoztató, aztán zavaró, idegesítő, kellemetlen, végül megkeseríti az életed. Sokan azt gondolják az ilyen párokról, mint amilyenek mi is vagyunk, hogy az életünk fenékig mézes tejfel. Persze, hogy nem az, de nem toljuk mások orra alá a problémáinkat, hanem megoldjuk magunk. Tudatosan dolgozunk azon, nehogy kirakatpárt csináljanak belőlünk.

Kapócs Zsóka: – Én abból a világból érkeztem, amiről a darab szól. Elég hamar feltűnt, hogy milyen ócska és felszínes. Ha bármit el szeretnék érni, ami fontos, értékes számomra, ki kell másznom belőle. Ha már elkönyveltek bulvárszemélyiségként, ez nem egyszerű. Hiába döntöd el, hogy nem veszel részt, ha a lapok szeretnek rólad írni, és bármit teszel, minden héten szerepelsz valamelyik olcsó papírra nyomott színes lap elején, közepén. Ezért is határoztuk el Ivánnal, hogy a magánéletünkről soha, senkinek nem beszélünk nyilvánosan.

– Az első dal szövege ezt nagyjából ki is mondja: „Megjelensz a címlapon, ha kirabolják a házad, ha benn égsz, az még jobb. Rólad szól az esti hír, ha kitöröd mindkét lábad. Kész röhej, nézed a képet, és tényleg nem érted, hogy ezt honnan vették. Elég leszaladnom a kutyával, és máris készül egy kép, de nagyon sz…” És így tovább, egyre keményebben.

Iván: – Ez a People Magazine című dal a The Life című musicalből. A People, mint tudjuk, a legdurvább bulvárújságok egyike. Ők nagyban csinálják, amit itt kicsiben, de azért szorgosan művelnek.

Zsóka: – Én próbáltam jóban lenni a bulvárral, de nem ment. Olyan hamis kép sikeredett rólam, aminek alapján néha azt se hiszik el, hogy le tudom írni nevem. Erre nincs szükségem. Ismert már vagyok, most elismert szeretnék lenni. Öt éve dolgozom a színpadon, de a Karády-estem után írtak rólam először a munkám miatt. Ez segített abban is, hogy most ki merjek állni Iván mellé. Jó, hogy öt év együttlét után dolgozunk először közösen. Ha így kezdjük, biztos megkapom, hogy Ivánt elvakítják az érzelmei.

– Már nem vakítják el?

Iván: – Nekem is fontos volt a Karády-est, hogy felmérhessem, hol is tart a szakmában az az ember, akivel együtt élek, akit elfogulatlanul szeretek. Milyen színész, mire képes a színpadon?

– Ez az előadás kigúnyolja és megmutatja a felszínesség, a külsőségek, az olcsó érzelmek és százforintos lehetőségek nevetséges és félelmetes oldalát. Lázadásnak szánjátok?

A színészpár válaszát és a teljes interjút az e heti Nők Lapjában olvashatjátok.

Színház.lap.hu »
Kamarás Iván.lap.hu »
Műsorvezető.lap.hu »