D. Tóth Kriszta: Boldogságos sokmindenség!

D.Tóth Kriszta | 2008. Október 22.
Csigás utcának hívták Igalban a fürdőhöz vezető kacskaringós utcát. Ma József Attila nevét viseli. Az is szép. Ici-pici lányként nagyapámmal minden délután lesétáltunk Csana bácsiékhoz a Csigás utcán. Míg ő a faluról mesélt, én a "Tiszta udvar, rendes ház" feliratokat számoltam csodálattal...
Fotó: Lábady István
Fotó: Lábady István

Annak az időszaknak, amelyet ma nagyvonalúan csak „átkosnak” nevezünk, azért voltak remek találmányai. Ilyen volt a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom is. Rajongtam érte, és átéreztem minden háztulajdonos büszkeségét, aki kitehette portájára a szürke alumínium lapocskát. Pirossal (naná!) festették rá a kitüntető feliratot. Igal már akkor is csoda kis somogyi falu volt girbe-gurba utcáival. Lakói pedig nagyon vigyáztak házukra, udvarukra, nehogy a faluvégi termálvízben ázó német turista rossz hírét vigye a mi vasfüggöny mögötti életünknek. Szóval volt mit számolni a Csigás utcán, találtam is vagy tíz tiszta udvart meg rendes házat, mire Csanáékhoz értünk. Az ő házuk is megkapta az elismerést, így aztán, amíg nagyapám az öreg opálos fehérborát kóstolgatta, addig én vizslató szemekkel kutattam, vajon hogyan, mivel érdemelheti ki e büszke címet egy falusi porta.

Olvassátok el Lola korábbi történeteit blogunkban! »

Azt nem tudom, hogy Budapest akkoriban benevezett-e a mozgalomba. De hogy mostanában nem látni „Tiszta udvar, rendes ház” táblákat errefelé, az biztos… Ettől függetlenül a társasházunk takarítónője és házmestere hősiesen küzd a várost lassan teljesen elborító porral és szeméttel – én meg a lakásunkat fenyegető lomhalmazzal. Na, erre a lomhalmaz kifejezésre fölsikoltott bennem a Gyűjtő… Merthogy békés vegyes házasságunk Alexszal nem csak a nyilvánvaló nemzetiségi, nyelvi és kulturális különbségektől izgalmas. Attól is, hogy átfűti az emberiség két jól elkülöníthető, nagy csoportjának állandó harci tüze. A Gyűjtő és a Selejtező küzdelme. A Gyűjtő halmoz, eltesz, leprésel, báláz, dobozol. A Selejtező szortíroz, likvidál, eltakarít, lenulláz. A Gyűjtő a buja neobarokk, a Selejtező a letisztult minimál. A Gyűjtő hoz, a Selejtező visz. Igen ám, de mi történik, ha a Gyűjtőnek és a Selejtezőnek gyereke születik? A gyereknevelés nagy kihívás a Selejtezőnek. A Gyűjtő ugyanis naponta számtalan apropót talál arra, hogy halmozzon, eltegyen, bálázzon, hozzon. A Selejtező meg nem tudja, mindezt hová tegye. Szó szerint. A gyerek az mégiscsak gyerek, új eleme a világnak, és mint ilyen, szüksége van dolgokra. Dolgokra, amelyekből idővel lomok lesznek. A lomhalmaz része. Aztán eltelik két-három év, és a Gyűjtő meg a Selejtező újabb frontot nyit: mivé neveljük a gyereket? Lomhalmozóvá vagy lomlikvidálóvá? A lassan három éve e világ részét képező Lolának mára öt nagy műanyag doboznyi, két fonott kosárnyi és két kövér hálós szütyőnyi játéka van. És ebben nincsenek benne a ruhák meg a könyvek. Egyszerűen imádok Lola szobájában tartózkodni. Csak úgy, ott lenni. Ha nincs otthon, néha akkor is bemegyek, hogy szippantsak egy nagyot a levegőből, míg szememet a fölhalmozott sokmindenségen legeltetem. Lola szobája a Gyűjtők paradicsoma. Persze a gyereket megpróbáljuk mindketten arra szoktatni, hogy a játék végeztével pakoljon el maga után. Mert még a legelvetemültebb Gyűjtők is szeretik, ha átlátható a lomkollekció – arról nem is beszélve, hogy pakolás nélkül csak csapásokon lehetne közlekedni az erkély, az ágy, a polcok és az ajtó között. De, amíg az óvodában Ili néninek elegendő komolyan ránéznie Lolára, addig itthon a világ összes anyjának könyörgése is kevés a rámoláshoz. Lola rumlizik, szétszed, szerel, püföl, szöszmötöl, játszik, aztán tovább áll. Az ő Gyűjtő anyja és Selejtező apja meg – ideiglenesen – egy harccsoporttá fejlődve megy utána, győzködi, kéri, utasítja. Megpróbálja játéknak álcázni az elpakolást. Majd feladja, és megcsinálja ő maga. Aztán minden kezdődik elölről.

 

Persze, valahol érthető Lola huzakodása a pakolással kapcsolatban. Hiszen azokon a puha, meleg őszi délutánokon, amikor ketten garázdálkodunk a lakásban, csak a mama és ő, minden szabályt kidobunk az ablakon. Elővesszük a gyűjteményt. Kipakolunk, belevetjük magunkat és csapásokon járunk. Hancúrozunk a lommal elárasztott lakásban. Futunk egyik helyről a másikra, játszunk itt, főzünk ott, kutatunk amott. Aztán, úgy este fél hét körül megszólal a kapucsengő… „Daddy!” – kiáltunk föl egyszerre ijedten. De akkor már nincs idő elrámolni magunk után. Leülünk hát a káosz közepére, és magunkra öltjük legellenállhatatlanabb ábrázatunkat. Hátha a Selejtező megbocsát az ő két Gyűjtőjének. Most az egyszer…

Gyerek.lap.hu »
Nevelés.lap.hu »
Gyermekkultúra.lap.hu »

További kiemelt témáink a Nők Lapja október 21-én megjelenő, 43. számából:

Szinetár Dóra
Szinetár Dóra és Grecsó Krisztián most találkoztak először, de rögtön úgy érezték, mintha régi jó barátok lennének. Dóra kislánya, az öt hónapos Zora is bizalmat szavazott kollégánknak, így nem csoda, ha a színésznővel való találkozásból bizalmas interjú született

+ 16 oldal
22 könnyű őszi Stahl-recept

Minden igényt kielégítő receptfüzettel is megvehetitek a jövő heti Nők Lapját: választhatnak kedvükre valót a diétázók és a nemzetközi konyha szerelmesei is.

Sós-édes sütőtök
Az édeskés sütőtökből nemcsak bébiétel készíthető. Tamás sósan is nagyon szereti.

Indiából jöttem
Schäffer Erzsébet régóta ismeri Shamilát, az indiai táncosnőt. Most nem hivatásáról, hanem arról faggatta, milyen életbölcsességet, tapasztalatot tudna átadni nekünk..

Új sorozat
Horgas Eszter és Al Di Meola

A világhírű zenész szerint a fuvolaművész egyszerre kemény és melegszívű nő, ezért is tudta megvalósítani álmát, a Carment és a Máriát.

A heti szerkesztő, Papp Diána ajánlásával:
Fitos orrot vegyenek!

Amikor egy ismerősünk (nő) megcsináltatta az orrát, jó barátom (férfi) hónapokig nem tudott hozzászólni. Na nem mintha elítélte volna vagy haragudott volna rá. Egyszerűen csak azt érezte, ő ezt az embert nem ismeri. Neki a test és a lélek, a külső és a belső egy egész, így alkot egy embert… Én azt gondolom, ha valakinek a közérzetét, életminőségét tartósan zavarja egy megereszkedett has vagy túl ráncos szemkörnyék, tegyen vele, amit szeretne, csak érezze jobban magát. Jövő héten többen is be fogják vallani önöknek, miért vállalták a plasztikai műtétet. Higgyék el, csupa nyomós ok lesz!

Továbbá: Szépség, Konyha, Egészség, Horoszkóp, Társkereső és még sok minden más!

Ne felejtsétek: Nőnek lenni jó!

 

Még több az e heti Nők Lapjából:

Szinetár Dóra: Hat kilóval vagyok könnyebb, mint a terhességem előtt »
A sütőtök esete a rozmaringgal »
10+8 tipp irodai sminkhez »
Mellet, orrot, fület vegyenek! »
Milyenek a rendszerváltás gyermekei? »
Elsősegélycsomag válság idejére »

 

 

Exit mobile version