Kevés ember van, aki oly alapos ismerője a Hortobágynak, mint Aradi Csaba. A környezetvédelmi szakember megszállottja a puszta csodálatos világának, s írástudókat megszégyenítő választékossággal képes mesélni e terület egyedülálló szépségeiről.
– A múlt héten Háy János írónál volt a Sztárváltó stafétája. János azt kérdezte Öntől: miért szerethető a Hortobágy, s hol tart Magyarország a környezetvédelem terén?
– A Hortobágy nagyon furcsa táj. Nehezen megismerhető, és igen nehezen adja a szépségeit. Móricz Zsigmond azt írta, hogy a Hortobágy olyan, mint a szűz lány: csak szerelemből ad, és ezt a szerelmet ki kell érdemelni. Aki igazán meg akarja ismerni, annak bizony látnia kell a lemenő napot, az augusztusi éjszaka csillagkupoláját, télen a vízszintesen hulló havat, éreznie kell a nyári rekkenő hőséget, a forgószelet, amely borzolja a szikes gyepet, s meg kell lesnie a mocsarak halászó gémjeit is. A tájat kétféleképpen kell szemlélni: lehajolni, és megnézni a változatosságot, és belenézni egy kicsit a végtelenbe. A kettő aztán az emberben belül összetalálkozik, s ez a Hortobágy.
– Hol tartunk mi, magyarok a környezetvédelem terén?
– Hazánk természeti értékekben gazdag, nem véletlen, hogy a Kárpát-medencét az Európai Unió Pannon régió néven önálló egységként ismerte el. A környezetvédelem terén valahol középtájon vagyunk a fejlett országok között. Az igazi gond azonban világméretű. Az emberiség sokkal kevesebbet tesz környezete megóvásáért, mint ami gazdasági fejlettségéből és lehetőségeiből adódna. Pedig előbb vagy utóbb mindenkinek be kell látnia, hogy a saját vesztét okozza, ha nem fordít megfelelő figyelmet a környezetvédelemre.
– Mivel teszünk jobbat az olyan csodálatos helyeknek, mint a Hortobágy? Ha elzárjuk a turisták elől, vagy ha megnyitjuk előttük az érintetlen környezetet, ezáltal megadva az esélyt, hogy a látogató fogékony legyen a természetvédelem iránt?
– A kettő nem zárja ki egymást, s mindkét dolog kiemelt fontosságú. A Hortobágy elég nagy, van hely a biológiai sokszínűség megőrzésére és a vendégek számára is. Egyébként egyre népszerűvé válik ez a vidék. Megdöbbentő élmény volt a legutóbbi daruvonulás alkalmával, hogy a Hortobágy eldugott szegleteiben ott álltak a helyiek mellett a turisták is, s együtt élvezték ezt a fantasztikus élményt. Ezen a tájon a vendégnek meg tudjuk adni a felfedezés élményét. Itt nem kell rohanni, lehetőség van arra, hogy az ember leüljön egy mocsár mellé, és azt érezze, hogy beleolvadt a természetbe. A fél órája még rohanó élőlények egyszer csak körülveszik a szemlélődő embert, hiszen ekkor már számukra is úgy tűnik, hogy hozzátartozik a tájhoz. A felfedezés és az otthonosság intim világa egyszerre élhető meg a Hortobágyon.
– Ha csak három dolgot vihetne magával a Hortobágyról, melyek lennének azok?
– A töretlen látóhatár, a madárvonulás élménye, valamint a tájban élő ember, a pásztor és a puszta intim kapcsolata.
– Olyan gyönyörűen, képszerűen beszél, hogy szinte megelevenedik előttem a táj. A természet megóvása mellett foglalkozik netán irodalommal is?
– Azt hiszem, aki a Hortobágyot igazán szereti, előbb vagy utóbb egy kicsit költővé kell válnia. Rengeteget olvasok egyébként. Nagyon szeretem a verseket, ami manapság ritkaság. Igen sokat veszít, aki például nem ismeri József Attila fantasztikus világát vagy Arany János nyelvezetét. A Hortobággyal kapcsolatban elsősorban Móricz lenyűgöző írásait kedvelem. Megdöbbentő élmény, hogy az író mennyire érezte a puszta hangulatát.
Hortobágy.lap.hu »
Hajdúszoboszló.lap.hu »
Debrecen.lap.hu »