A ma több mint százéves impozáns épület kivitelezése 1881-ben kezdődött meg, a Vígszínházat és az Operettszínházat is megálmodó Fellner és Helmer építész iroda tervei nyomán. A megrendelő, gróf Károlyi István, a kor jeles személyisége volt, több szervezet elnökeként és országgyűlési képviselőként aktív társadalmi életet élt. A lakóházként szolgáló épületet nászajándékul kapta a Csekonics családtól, Csekonics Margittal kötött esküvőjükre.
A palota reprezentatív termei – a kiállításnak is otthont adó – Múzeum utcai oldalon helyezkedtek el, míg a Reviczky utcai bejárat felől – mely ma a Hallgató Információs Központ -, egy kocsifelhajtón keresztül a kiszolgáló helységekhez érkezett a látogató. Egy hatalmas hall kapcsolta össze a család lakrészeit, valamint a közösségi tereket.
A Múzeum utcai oldalon voltak a lakosztályok. A nyugati szárnyon lakott maga a gróf, a másik blokkban a fia, az emelten a lánya és a grófnő. A középső egységben a táncterem, a szalon, a fogadó, a dohányzó és az ebédlő kapott helyet.
A Múzeum utcai szárny – azaz a ma Károlyi-Csekonics Rezidenciaként működő rendezvényhelyszín – fő ékessége az Aula a különleges hangulatú faragott díszlépcsője és karzata. A főként tölgyből és hársból kifaragott belső díszítőelemeket Thék Endre üzemében készítették. A lépcsősor és karzat különlegessége, hogy elsősorban a magyar népmesei hagyományokat idéző mitikus alakok (sárkányok, törpék, manók, stb.) alkotják, emberábrázolás szinte egyáltalán nem található benne, kivéve a tervező a mintázatba épített önportréját.
| Kattints a képre! |
| Kattints a képre! |
Cím: 1088 Budapest, Múzeum u. 17.
Információ: www.karolyirezidencia.hu