Hol van már a cserfes kislány, akit a Megasztárban ismertünk meg? Tóth Gabi dögös nővé érett, és a külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy állandóan a környezetét provokálja. Az énekesnő hamarosan új CD-vel örvendezteti meg a rajongóit, és azt is elárulta, hogy miért érzi tökéletesnek a jelenlegi kapcsolatát.
Fotó: Debreczeni Zita |
– Újabban kizárólag a „villantásaidról” lehet olvasni. Mi történik veled szakmailag?
– Maximum egy hónap múlva jelenik meg az új albumom. Már csak a hangszerelés van hátra. Szabó Zé hozta a zenéket, az Anti Fitness Clubból ismert Molnár Tamás pedig a dalszövegeket írta. Az első lemez óta sokat csiszolódott a zenei ízlésem, most érzem, hogy ki tudom fejezni magam a dalaimban. Tomi nagyon ráérzett a gondolataimra, így valóban rólam szól az összes szöveg. Március közepén már hallható lesz a következő dalom, az Elég volt.
– Sok mindennel kapcsolatban érzem veled kapcsolatban, hogy azt gondolod, „elég volt”. Hogy viseled például, hogy bár a szakma és a közönség is a legtehetségesebb énekesnők között tart számon, mégsem kapsz díjakat?
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem fáj. Ez nagyon összetett dolog, nem is akarok belemenni, de valóban: nagyon rosszulesik, hogy az én nevemet sosem mondják ki a díjkiosztókon. Remélem, hogy egyszer ez is összejön.
– Nem lehet, hogy azért nem vesznek elég komolyan, mert bulvárhős lettél?
– De sajnos a média is az oka ennek. Nem tudok visszavenni a bulvárszereplésekből, mert akkor is írnak rólam, ha nem nyilatkozom, az emberek pedig mindent elhisznek, amit a lapokban olvasnak. Úgy látszik, ez már örök harcom marad. Nem szeretnék szembeszállni a médiával, de jó lenne, ha nem mindig negatív dolgokat írnának rólam. Annak van hírértéke, ha „villantok”, de azt bezzeg senki sem írta meg, hogy legutóbb egy gálán mekkorát énekeltem.
– Néha valóban úgy tűnik, mintha provokálni akarnád az embereket az öltözködéseddel.
– Engem nem érdekel, hogy ki mit mond, nem akarok bizonygatni senkinek. A hollywoodi trendek hatnak rám, nekem ezek a ruhák tetszenek. Nem azért veszek fel egy-egy darabot, hogy provokáljak vele valakit. Tapolcán is ilyen voltam, amikor még senki sem ismert. Akkor is megszóltak emiatt, de ez azóta sem érdekel. Akinek nem tetszik, az csukja be a szemét. Érdekes, hogy a hangomba senki sem köt bele. Figyeljenek akkor arra! Különben meg azt gondolom, hogy az internetes fórumokon mocskolódók pontosan azok a harmincasok, akik irigyek, és az elfojtott fájdalmaikat akarják valakin levezetni.
– Egy ideje belemerültél az ezoterikus irodalomba, és tudom, hogy erősen foglalkoztat téged ez a dolog. Hol tartasz most ezen az úton?
– Ez attól is függ, hogy a fentiek mikor engedik, hogy haladjak ezekben. Egyre több angyalom van, és egyre jobb a kapcsolatom az „öreggel” is.
– Önmagaddal is jobb már a kapcsolatod?
– Mindenképpen. Nagyon fontos, hogy felnőtt nőként és emberként kezelnek. Ez helyre tudta bennem tenni a kérdéseket, amikben megtorpantam korábban.
– Ez lehet a titka annak, hogy egész hosszú ideje tart a kapcsolatod Rolival?
– Minden szempontból a tisztelet uralkodik a kapcsolatunkban. Figyelünk egymásra, meghallgatjuk a másikat. Végre nem gyerekként kezelnek egy kapcsolatban. Egy nő akkor tud önmaga lenni, ha mindezt engedi a mellette levő pasi.
– Azt is előnyként élitek meg, hogy együtt dolgoztok?
– Két intelligens ember ezt mindenképpen buliként éli meg. Együtt utazunk a fellépésekre, Roli a dobosom. Ugyanúgy gondolkodunk a világról, és így legalább ilyenkor is együtt lehetünk, nem csak a telefonszámlánk nő.
– Ezek szerint most jól vagy…
– Abszolút jól vagyok! Tök jó a kapcsolatom a családommal és a párommal. Néha megvisel, ha valami hülyeséget írnak rólam, de igyekszem túllépni rajta. Mindig azt éreztem, hogy mindenben falakat raknak elém, amelyeket át kell törnöm. Az utóbbi időben kezdett el jó lenni, és remélem, hogy ez így is marad.