Varga Viktor: “Hirtelen rengeteg lány lett körülöttem”

Kiricsi Zoltán | 2010. Augusztus 13.
A Csillag születik felfedezettje bevallottan exhibicionista, imádja a nőket, és a fejében zenék és képek kavarognak. De nem menekül el a rázósabb kérdések elől sem: mesél a Kustánczi Lia-sztoriról, a metroszexualitásról, arról, hogy miért váltak szét nagy szerelmével, és elárulja az olvasóknak, milyenek is a pesti nők.
Varga Viktor:

– Épp edzésről jöttél. Mit sportolsz?
– Mostanában súlyzózok. Úgy döntöttem, felszedek magamra egy-két kiló izmot, és ezért hónapok óta rendszeresen járok gyúrni.

– De akkor a védjegyed, a Varga Viktor-osság nem fog eltűnni?
– Nem hiszem, hogy abban rejlik a Varga Viktor-osság, hogy vékony vagyok. Igaz, így ismert meg az ország, de ha átalakulok, azt is fogják majd szeretni, ha ezt is szerették.

– Többször nyilatkoztad, hogy gyerekkorodban nem értettek meg téged, különc voltál, extravagáns. Hogyan kell elképzelnünk az akkori Varga Viktort?

– Ez egy útkeresős Varga Viktor volt. Mondjuk, még most sem találtam meg az utamat, szerintem soha nem is fogom. Akkoriban is volt valami bennem, ami az embereknek furcsa volt. Most azért néznek meg az utcán, mert Varga Viktor vagyok, régen meg azért, mert egyesek szerint úgy néztem ki, mint egy hülye…
 
– Az mit jelent, hogy úgy néztél ki, mint egy hülye?
– Szeretek extravagáns dolgokat hordani, szeretek szabad lenni, nekem szinte nincsenek korlátaim. Volt olyan, hogy rasztaparókában, piros nadrágban, félmeztelenül, kagylókkal a nyakamban sétáltam a haverokkal, és ez nekem természetes.

– Békéscsabáról jöttél. A vidékről a fővárosba költöző emberek gyakran szoktak beszélni arról, hogy nehezen illeszkednek be, és hogy másfélék, mint a pestiek. Te éreztél, érzel ilyesmit?
– Én bárhol jól érzem magam, inkább a lányoknál tapasztalom ezt a különbséget. A vidéki lányok tisztábbak lelkileg, más a lelkiviláguk, más az értékrendjük. Épp ezért nem is nagyon volt pesti barátnőm.

– Miért, milyenek a pesti nők?
– Budapesten egy tizenhat éves lány már szinte mindent megélt, amit meg lehet az életben élni. Vidéken meg még alig, ott burokban élnek. Amikor belenézek egy vidéki lány szemébe, azt látom, hogy még szinte érintetlen, még alig volt valakivel, még alig kapott szenvedést az élettől.

– Nyilatkoztad a Csillag születik idején, hogy az akkori kapcsolatodnak a sztárság miatt lett vége. Ez igaz?
– Nagy szerelem volt, illetve a mai napig az, csak nem vagyunk együtt, ami részben az én hibám is. Amikor vége lett a Csillag születik-nek, hirtelen rengeteg olyan lány lett körülöttem, aki pályázott rám, és én ott rontottam el – de nem hiszem, hogy elrontottam egyébként –, hogy természetesen kipróbáltam, milyen az, ha szabadon válogathatok közülük minden este. A szerelmem meg nem igazán örült ennek – érthető módon. De ha ezt nem próbálom ki, akkor sosem tudom meg, hogy milyen érzés, ezért nincs is bűntudatom.

– Ha a mai napig nagy szerelem, akkor lehet, hogy egyszer még együtt lesztek?
– El tudom képzelni, igen. Egypár év múlva, amikor családot alapítanék, szerintem ő lenne az első, akihez fordulnék, hogy ő legyen a nagy Ő.

– Együtt jelentél meg a VIVA Comet-gálán Kustánczi Liával, és azonnal össze is boronáltak titeket. Mi van köztetek?
– Körülbelül négy alkalommal találkoztunk egymással, de véletlenül. Először egy divatbemutatón futottunk össze, ott összebarátkoztunk, beszélgettünk, készültek fényképek, amikor közel hajolok hozzá, úgyhogy összeboronált minket a média.

– De te belementél a média játékába…
– Persze, én nagy játékos vagyok, szeretek játszani, de az egész élet egy játszótér szerintem.

– Most van párkapcsolatod?
– Imádom a nőket, és szükségem van rájuk, ha nem kapok a nőktől visszajelzést, akkor egyre rosszabbul érzem magam. Úgyhogy elég sokat találkozgatok lányokkal, de nem akarok most komoly párkapcsolatot. Nincs időm, nincsenek energiáim erre. Egyszerű kalandok vannak csak…

– A fórumozók gyakran fel szokták vetni, hogy metroszexuális vagy. Erről mi a véleményed?
– Biztos, hogy az vagyok, de ez szerintem nem gázos kifejezés. Oké, vannak, akik kisminkelik magukat minden reggel, és tökéletesen le van borotválva mindenük. Én nem ilyen vagyok. De az öltözködés a metroszexualitásban, az művészet. Felöltözni, az művészet – és én művész vagyok.

– Szeretnél világhíres lenni, de ezenkívül milyen vágyaid vannak még?

– Most tudod, mit akarok? Hogy a zeném győzzön, hogy a zenémet szeressék meg. Egyébként szinte semminek érzem magam, pedig mások megőrülnének azért, ahol most én tartok. Talán pont azért nem tudok elszállni, mert még nagyobb célokat tűztem ki magam elé.

– Nyári tervek?
– Most bejött a képbe a színház. Két musicalben játszom, szinte beköltöztem a színházba, reggel tíztől este tízig próbálunk. Az egyik darab a Vámpírok bálja, a másik a Sakk, ezt a két ABBA-fiú írta. Nagyon jó musical, és pont akkor érkezett az életembe, amikor nekem is nagy döntéseket kell hoznom.

Exit mobile version