Élsportolókból lett sztárok

nlc | 2010. Szeptember 10.
Számos híresség volt élsportoló, mielőtt a képernyőre került. Habár a versenyszerű sporttal mindannyian felhagytak, azt mondják, sokat köszönhetnek ennek, például a kitartásukat, a szorgalmukat és az összpontosítást.

Szellő István

Forrás: RTL Klub, Tumbász Hédi

Szellő István kilencéves korában kezdett vívni. Mivel édesapja jól ismerte Pézsa Tibor vívó olimpiai bajnokot, a budapesti Honvéd szakosztályvezetőjét, és mivel István magas, sportos alkatú gyerek volt, így jött az ötlet, hogy próbálják ki a vívást. „Az első időszak viszonylag nehéz volt” – árulta el az RTL Klub műsorvezetője. Nagyon sok volt az alapozás, meg kellett tanulni a lábmunkát, a kézmozdulatokat, tehát hosszú idő telt el addig, amíg valóban pengét vehetett a kezébe. Később pedig ahhoz, hogy megszerezzék a versenyengedélyt, képesítővizsgát is kellett tenniük a sportolóknak, ami nemcsak gyakorlatból állt, hanem elméleti, sporttörténelmi témakörökből is készülniük kellett. Ezután indulhattak csak a versenyeken.
A televíziós műsorvezető szép sikereket ért el a vívásban, számos junior-világkupaversenyen, felnőtt-világkupaversenyen indult, és még „Élen a tanulásban, élen a sportban” kitüntetéssel is megjutalmazták.

Olimpikon is lehetett volna

Mivel már igen korán a külpolitikai újságírás vonzotta, és úgy gondolta, hogy a versenysport mellett a továbbtanulás is fontos, ezért a prágai Károly Egyetemen tanult nemzetközi újságírás szakon. Ez alatt az idő alatt Prágában leigazolt az ottani klubhoz, és több versenyen is elindult. Miután hazajött, még idehaza is folytatta a vívást, viszont hamarosan választania kellett a munka és az élsport között, és ő inkább az újságírás mellett döntött. Azt mondja, utólag egyáltalán nem bánja, hogy így határozott, mert a kapcsolata ezzel a sporttal a mai napig nem szakadt meg, általában évente el szokott indulni csapatával az országos bajnokságon – a régi honvédosok Eger színeiben. Néha persze megfordul a fejében, hogy ha folytatja az élsportot, akkor talán kijuthatott volna az olimpiára. „Viszont olimpia nélkül is rengeteget kaptam a sporttól: tartást, fegyelmet, sok-sok barátot, az edzők pedig odafigyeltek arra, hogy a versenyzők tanulmányi eredményei is ugyanolyan fényesek legyenek, mint sporteredményeik.”

Zelinka Ildikó
A Magyar Televízió sportújságírója már hat és fél éves korától naponta járt úszásedzésekre a nővérével, végül mégsem ennél a sportnál maradtak, majd öt év úszás után mindketten váltottak, és kosarazni kezdtek. Ildikó először az általános iskolai csapatban játszott, majd a gimnáziumi évek alatt a Tungsramhoz igazolt, később pedig a Testnevelési Főiskola csapatát erősítette.

A Tungsrammal ifiszinten bajnoki második és harmadik helyezéseket értek el, és az élvonalban küzdöttek.

Ám hiába ment jól a kosarazás, Ildikó a versenyszerű sport mellett ekkor már dolgozott is, ezért egy hirtelen döntéssel befejezte az aktív sportolást. A döntést egyáltalán nem bánta meg azóta sem.

Kis rádióból a köztévébe

Véletlenül alakult úgy, hogy sportriporter lett, ugyanis ekkortájt történt, hogy egy barátja felvetette, miért nem próbálja meg a rádiózást, hiszen az adottságai megvannak hozzá. Így kezdett el egy kis regionális rádióban először hírolvasóként, majd műsorvezetőként dolgozni. Nem sokkal később egykori TF-es osztálytársai invitálták a Duna Televízió sportosztályára, majd innen ment át az MTV-hez, ahol jelenleg is sokszor hallhatjuk sportesemények közvetítőjeként és láthatjuk műsorvezetőként.

Istenes Bence
A saját bevallása szerint hatalmas mozgásigényű és már-már hiperaktív Istenes Bence minden alkalmat megragad arra, hogy mozogjon. De az összes sport közül a focihoz kötődik a legszorosabban, hiszen már tizenhét éve rúgja a bőrt. „Nem volt különösebb oka annak, hogy ezt a játékot választottam, hatévesen egyszerűen csak ez érdekelt, mint a srácok nagy részét, és körülöttem amúgy is mindenki focizott” – meséli a VIVA műsorvezetője. A dolog akkor fordult komolyabbra, amikor Bence Németországban élt a családjával, itt már rendszeresen járt edzésekre, majd amikor húszévesen hazatért Magyarországra, a törökbálinti csapatban folytatta.

Már csak hobbiszinten akarja rúgni a bőrt

Habár a látszat az, hogy Bence mind a mai napig versenysportként űzi a labdarúgást, valójában a munka mellett már csak hobbiszinten szeretne játszani. Mostani klubjára pont úgy talált rá, hogy olyan sportolási lehetőséget keresett, hogy ne kelljen napi edzésekre járnia. Az csak a véletlennek köszönhető, hogy ez a csapat is úgy döntött időközben, hogy szeretnének jobb eredményeket elérni, és magasabb szinten megmérettetni magukat. Igaz, ezt a közösséget nagyon megszerette Bence, de úgy néz ki, hogy mégsem lesz ideje arra, hogy folytassa velük a játékot. „Már régebben eldöntöttem, hogy nem szeretnék hivatásos focista lenni, mert másban érezem magam tehetségesnek, másban szeretném magam kipróbálni, ezért is jelentkeztem két éve műsorvezetőnek a VIVA-hoz.”

Jaksity Kata
Kata ritmikus sportgimnasztikában ért el sikereket tizennyolc éves kora előtt. A budaörsi SASAD klubjának színeiben sportolt, és a legjobb eredményei között egy országos bajnokságon elért harmadik helyezést érdemes feltétlenül megemlíteni. Mivel a versenysport rengeteg időt és energiát vesz el, ezért az érettségi és az egyetem miatt abba kellett hagynia a sportgimnasztikát. Edzőként azért segítette még egy ideig a klub munkáját. „Mint oly sok sportolónak, a versenysport nekem is minden értelemben kihatott a későbbi pályámra. Itt tanultam meg szigorú időbeosztás szerint élni, a feladatokra összpontosítani, és a sport tanított meg a rendszerességre is. De meghatározó volt olyan értelemben is, hogy a sporttársaim közül kerültek ki azok a barátaim, akikkel mind a mai napig szoros kapcsolatot ápolok.”

Jaksity Kata
Fotó: Sanoma-archívum/Tóth Beáta

Modell, majd műsorvezető lett

Jaksity Kata véletlenül sodródott a modellkedés felől a média felé. Már modellpályafutása idején szerepelt tévéműsorokban, és Náray Tamás is többször felkérte rendezvények vezetésére, végül egyre többen mondták neki, hogy érdemes lenne a televíziózással megpróbálkoznia, mert van hozzá tehetsége, van kisugárzása. Így először a TV2 egyik műsorának castingjára ment el, majd miután itt nem járt sikerrel, a Komlósi Oktatási Stúdió média szakán kezdett tanulni, innen hívta meg Bárdos András az MTV Junior Híradójába, egy évvel később pedig már a TV3 Jövőnéző című műsorának műsorvezetőjeként láthatták a nézők.

Szántó Dávid

A közszolgálati csatorna sportriportere versenyszerűen úszott egészen tizenkilenc éves koráig. Ifikategóriában korosztályos magyar bajnok volt, de felnőttkategóriában már nem jutott döntőbe. Igaz, hamar tisztán látta, hogy nem fog kijutni a vb-re vagy az olimpiára, de nem adta föl rögtön a küzdelmet, adott esélyt magának, hátha az évek alatt beérik, megerősödik.

Fotó: Sanoma-archívum/Karizs Tamás

„Rendkívül sokat kaptam az úszástól, de nem bántam meg, hogy végül abbahagytam az élsportot, hiszen rengeteg  időt vett el az életemből, már nem érte meg az energiát. Eljött az ideje a váltásnak, ugyanis ekkoriban már fél éve tévéztem” – meséli Dávid, akinek gyerekkori álma volt, hogy sportriporter legyen. Manapság ritkábban tud időt szakítani az úszásra, de szeretné, ha gyermekei is sportolnának, igaz, az élsportot nem fogja erőltetni, ezt a döntést meghagyja nekik.

Exit mobile version