„Egyéves voltam, amikor édesapám és édesanyám elvált… Engem nagyon zavart gyerekként, hogy édesanyám ivott, és járt pszichológushoz, és gyógyszereket szedett. Ez a kettő néha keveredett. Ezt én nagyon nem toleráltam. Tizenhat éves voltam, amikor előkerült édesapám. Furcsa volt ennyi idősen ránézni egy férfire, aki azt mondta, ő az apám. Tudtam, hogy van nekem édesapám, de mégsem volt. Szóval kocsival jött értem, és mindennap elvitt ebédelni, ide-oda. Mielőtt visszautazott Németországba, megbeszéltük, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot. Megadta a telefonszámát, a címét. Egy hónap után meggyanúsított engem azzal, hogy kiadtam az elérhetőségét a lengyeleknek, akik zaklatják őt. Innentől kezdve hiába próbáltam hívni, a szám nem élt, és a címre küldött leveleim sorra visszajöttek, mert elköltözött. Ő kilépett az életemből” – mondta Jerzy Fábry Sándor műsorában.