A párbaj előtt a villalakók logikai-ügyességi játékban mérték össze erejüket: a Zsút és Lacit támogató csapatnak is szabadulójátékban kellett részt vennie. Bezárták őket egy-egy helyiségbe, ahonnan csak úgy tudtak kijutni, ha okosan megfejtették a kijutáshoz szükséges kódot az elrejtett eszközök, feladatok és kulcsok segítségével.
Miközben mindenki vadul próbált okos lenni, vagy legalábbis annak látszani, Fanni inkább a haján igazított néhányat, majd a riportszobában súlyos bejelentést tett képességeiről.
“Hát hozzám olyan szinten állnak a logikai feladatok, mint Makó Jeruzsálemtől. Egyszerűen az agyamnak az a része, amit logikára kéne használni, nem indul be, hiába próbálom, szerintem tiszta rozsdás, szerintem benőtte a sok haj, tiszta szőr. Tök hülyén éreztem magam, hogy mindenki tud mindent, én meg egyszerűen akkor jövök rá, amikor már félórát vakargatom a fejem, hogy »tényleg, igen, ez így van?«. Én egyébként nagyon IQ-lightnak tartom magam. De kit érdekel? Szóval engem annyira ezek az agyas feladatok nem izgatnak. Az életben vannak sokkal fontosabb dolgok is.”
Nem merünk belegondolni, mi lehet az agyalásnál fontosabb: vajon a szoli vagy a műszempilla…