Be is tartotta, meg nem is a feleségének tett ígéretét
Thomas Jeffersont, az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnökeként ismerjük, aki megalkotta a Függetlenségi Nyilatkozatot. De magánélete is emlékezetes, ugyanis államfőként beleszeretett rabszolganőjébe, és a titkos viszonyból sírig tartó kapcsolat lett. Jefferson 1801-ben lépett hivatalba, és akkor már majdnem húsz éve meghalt a felesége, Martha. Neje halálos ágyánál megígérte, hogy soha többé nem házasodik újra, és ígéretének ezt a részét be is tartotta.
Bár a rabszolgaság eltörlését szorgalmazó leendő elnök és felesége papíron úgy gondolták, hogy “minden ember egyenlőnek teremtetett”, mégis rabszolgákat tartottak, de Jefferson ennek köszönhette, hogy megismerte Sally Hemingst, a nála három évtizeddel fiatalabb lányt, akivel 38 éven át folytatott titkos vagy inkább csak nyílt titokban zajló kapcsolatot. A tizenéves Sallyt Jefferson Franciaországban, még nagykövetként ismerte meg. A lány biztonságban, viszonylagos szabadságban élt Jefferson mellett, a leendő elnök taníttatta őt, ruhákat vett neki. Így kezdődött kettejük románca, amely végül egész életüket meghatározta.
Feleségének féltestvére lett az új kedvese
Ma már ilyen kérdések fel sem merülhetnek, de az 1700-as évek végén nem volt sima ügy, hogy két különböző társadalmi státuszban élő, különböző bőrszínű ember egymásba szeressen, és az pláne nagy port kavart, ha éppen Amerika elnökéről és az ő rabszolganőjéről volt szó. Bár a kapcsolatot igyekeztek titokban tartani, nem sikerült. Jeffersont rengeteg támadás érte, és a parazsat csak szította, hogy bármikor szóba került a környezetében a téma, Jefferson soha nem szólt egy szót sem.
Az igaz, hogy a kapcsolat létét bizonyítani nem sikerült még Jefferson életében, ennek ellenére a botrányt évtizedeken át ébren tartotta az, hogy a vádakat Jefferson soha nem erősítette meg, de nem is tagadta a titkos viszonyt. Még inkább megbotránkoztatónak ítélték meg a korabeli politikusok, miután kiderítették, hogy Sally anyja az elhunyt feleség apjának ágyasa volt, így Sally és a volt feleség végü lis féltestvérek voltak.
Kétszáz évvel későbbi DNS-vizsgálat igazolta a viszonyt
A törvénytelen szerelem és az ebből a kapcsolatból született gyermekek nagy port kavartak, és végigkísérték Jefferson elnökségi idejét. A kutatások szerint több gyermeke is született Sallytől, és egyikük egy hivatalos állásfoglalásban is az elnököt jelölte meg édesapjaként. Az elnök ugyan egyiküket sem vállalta törvényesen a nyilvánosság előtt, féltve politikai karrierjét, de felszabadította a rabszolgasorsból, és pénzzel is támogatta őket.
Jefferson a szeretett nőt soha nem tudta szabaddá tenni, de valószínűleg nem is akarta, hiszen kizárólag így létesíthettek egymással kapcsolatot, bármennyire is furcsának tűnik ez a verzió. Akkoriban ugyanis szinte bevett “szokás” volt, hogy egy fehér férfi fekete rabszolganőivel töltsön el éjszakákat. Az viszont, hogy másképp vagy éppen törvényesen legyenek együtt, elítélendő és erkölcstelen volt a korabeli elvek szerint. Sally vállalása a nyilvánosság előtt Jefferson politikai karrierjének végét jelentette volna, és egyben befolyásának megszűnését is arra vonatkozóan, hogy közös gyermekeiket támogathassa.
Bár Jefferson törvényes, feleségétől született gyermekei és azok leszármazottai a mai napig nem fogadják el családtagként a Hemings rokonokat, utóbbiak több generációval később, az 1900-as évek végén DNS-vizsgálattal igazolták, hogy valóban az egykori elnök az ősük. Rengeteg homályos momentum van, és valószínűleg marad is a különös történet körül, de kétségkívül ez a kapcsolat volt az első, amelyet a mai napig úgy tartanak számon, hogy utat nyitott az emberek egyenjogúsága előtt minden szinten, megmutatva azt, hogy a szerelem nem köthető sem társadalmi státuszhoz, sem bőrszínhez, sem valláshoz.