Magányos lány voltam, aki keresett valamit. Bizonyos szempontból lázadónak sem lehetett nevezni. Foglalkoztatott, hogy jó legyek valamiben. Nem borotváltam a hónaljamat, és nem is sminkeltem magamat, mint a normális lányok. De tanultam, és jó jegyeket kaptam… Azt akartam, hogy legyen belőlem valaki.
Valószínűleg sokan minden pluszinformáció nélkül is sikeresen megtippelnék, kitől származik az idézet: természetesen minden idők legelszántabb sztárjától, Madonnától, akinek az egész élete arról szólt, hogy ha kitették az ajtón, visszamászott az ablakon, aztán ha ott is kihajították, leereszkedett a kéményen. Ötvennyolcadik születésnapja alkalmából a legemlékezetesebb eseteket gyűjtöttük össze, amikor bebizonyította, hogy nem érdemes leírni.
Amikor igenis betört a filmiparba
1984 februárjában Madonna meghallgatásra ment: Sir Richard Attenborough filmjében, A tánckarban szeretett volna szerepet vállalni, de a rendező visszautasította. Ő erre a következő évben rögtön három filmszereppel vágott vissza, és a Kétségbeesve keresem Susant egész komoly sikereket is aratott.
Amikor igenis díjnyertes színésznő lett
Ettől függetlenül a filmes karrierje még nem került sínre: a következő évben mozikba került Sanghaji meglepetéssel például hatalmasat bukott, és még a legrosszabb színésznőnek járó Arany Málnát is megkapta. Ő azonban kitartott, és 1990-ben a Dick Tracyért már a legjobb színésznőnek járó Szaturnusz-díjra jelölték, az 1996-os Evitáért pedig a kritikusok is sokat magasztalták, majd egy Golden Globe-ot is hazavihetett az alakításáért.
Amikor igenis felvállalta az aktképeit
1978-ban a pénztelen Madonna aktfotózásokat is bevállalt, alkalmanként mindössze 25 dollárért, nyilván kényszerből. 1985-ben viszont már százezer dollárért adták el a Playboynak és a Penthouse-nak a képeket, az ezt követő nagy médiafelhördülésre reagálva pedig az évi Live Aid-fellépésén csak annyit vetett oda az énekesnő, hogy nem veszi le a kabátját, mert tíz év múlva azt is a szemére hánynák majd.
Amikor igenis bevállalós maradt, ha szexről volt szó
Később aztán a szexualitás Madonna karrierjének egyik sarokkövévé vált: a Justify My Love klipjétől a Sex című könyvön és az Erotica albumon át A tanú teste című filmig és a The Girlie Show című turnéjáig rengetegszer meglovagolta a témát, általában különös hangsúlyt fektetve a szadomazóra.
Kapott is érte hideget-meleget: az MTV letiltotta, a lapok támadták, a közönség egy jelentős része elátkozta, végül pedig azzal tetőzött a történet, hogy amikor élő adásban átnyújtotta a bugyiját David Letterman showmannek, és felszólította, hogy szagolja meg, sokan kijelentették: ezzel végleg leírta magát. Ma viszont túlkapásaival együtt is úgy tekint rá a világ egy jelentős része, mint a női egyenjogúság és a szabad szexualitás egyik élharcosára, sőt egy tudós egyenesen a feminizmus “csaknem szentstátuszban lévő” ikonjának nevezte. (Ő pedig a mai napig bármikor kész bimbótapaszt és feneket villantani amúgy Madonna-módra.)
Amikor igenis provokálta az egyházakat
A szexualitás forszírozásával természetesen az egyházak felháborodását is kiváltotta, de az igazi botrányt e téren a Like a Prayer katolikus szimbólumokkal teli klipje okozta. A dal éppen akkori szponzora, a Pepsi egyik reklámjában debütált, így aztán a támadások célkeresztjébe az italgyártó is bekerült, aminek rövid úton szerződésbontás lett a vége. A helyzet kicsit sem festett jól, de Madonna nyomult tovább, és sok szempontból megint neki lett igaza: azonos című lemeze, amelyen a dal is szerepelt, összesen 15 millió példányban kelt el, a kritika is imádta, a klip pedig az MTV-korszak klasszikusai közé emelkedett.
Amikor igenis újra kézbe vette a gitárt
Madonna néha még önmagával is szembemegy, és abból is csak jól jön ki. Noha egyik dalszerző- és zenésztársa, Stephen Bray szerint karrierje kezdetén kifejezetten tehetséges ritmusgitáros volt, jó húsz évre letette a hangszert – 2000-ben azonban úgy döntött, hogy ez rossz ötlet volt, és újra nekiállt tanulni. Azóta nemcsak hogy minden lemezén és koncertjén penget, de még a legjobb feltörekvő gitárosnak járó Les Paul Horizon Awardot is megkapta 2002-ben. Azaz 44 évesen.
Amikor igenis örökbefogadott
2006-ban Malawiban járva Madonna úgy döntött, hogy örökbe fogad egy nehéz sorsú kisgyermeket, és az elhatározást tett is követte, így került hozzá David Banda. Az adoptálást óriási felháborodás övezte, mondván hogy a helyi törvényekkel is ütközik az eljárás, ő azonban kitartott, sőt érveket sorakoztatott fel amellett, hogy a vádak tévesek, és melléállt a kisfiú édesapja is. Végül nemhogy elvették volna tőle Davidet, hanem két évvel később Mercy személyében még egy második gyermeket is örökbefogadott Malawiból. Először persze elutasították a kérelmét ebben az esetben is, de ő fellebbezett, és a bíróság neki adott igazat.
Hogy mit hoz a jövő? 58. születésnapját most éppen újra a családi drámák határozzák meg, miután Guy Ritchie-vel közös fiuk, Rocco úgy döntött, hogy inkább az apjával élne, sőt egy ribanc fiának nevezte magát. A gyerekért eleinte bármire képes Madonna most már elfogadta a döntést, úgyhogy talán végre csillapodnak a kedélyek, de ezúttal valószínűleg nemcsak neki, hanem mindenkinek az lenne a legjobb, ha maradéktalanul előbújna belőle az örök visszatérő, és anyaként is helyrerázódna. Kívánjuk neki, hogy sikerüljön!