Nem sok negyvenes amerikai színészről lehet elmondani, hogy kifejezetten szakmai okok miatt sokkal jobb hangulatban, sőt más emberként ünnepelheti a születésnapját idén, mint mondjuk öt éve. Ez az életkor már Hollywoodban sem a nagy áttörésekről vagy akár csak a meglepetésekről szól: lecsúszni bárkinek sikerülhet, de amúgy a lapok többnyire le vannak osztva, a nagy színészek nagy színészek, a bohócok bohócok, a szépfiúk szépfiúk. Na, hát ezért elképesztő a ma 47 éves Matthew McConaughey sztorija, aki bájgúnárból az élvonal nehézfiúja lett. Íme a recept a legfontosabb hozzávalókkal.
Végy egy karakteres figurát
Az egymástól kétszer elvált és mindkétszer újra összeházasodó (tehát összesen három esküvőt maga mögött tudó) Mary Kathleen McCabe és James Donald McConaughey legkisebb fia kívül-belül összetéveszthetetlen jelenség: markáns vonásait és önmagában is legendás felsőtestét nyilván nem kell külön bemutatni (de megnyugtatunk mindenkit: utóbbiról lesz még szó, sőt kép is bőven), vaskos texasi akcentusa és jellegzetes beszédstílusa pedig egy külön történet. Méghozzá akkora, hogy Hollywoodban már-már önálló sportággá vált utánozni: nemcsak a szintén nemrég születésnapozó Matt Damon imád – persze tisztelettel – élcelődni kollégáján, hanem Jim Carrey-től Channing Tatumon át Kate Hudsonig szinte mindenki. Elég csak a jéghegy csúcsát látni:
Jöhetnek az első szerepek – meg egy jó duma
Matthew McConaughey-től elválaszthatatlan az “alright, alright, alright” beszólás – nem véletlen, hogy az iménti válogatásban is jó páran ezt vették elő tőle. Nos, a legendás duma karrierje kezdete óta vele van, ugyanis még első szerepében rögtönözte, miután a Tökéletlen idők rendezőjének, Richard Linklaternek annyira megtetszett a fizimiskája, hogy beiktatott a kedvéért egy előre nem tervezett jelenetet is a filmbe. A felvétel előtt McConaughey végiggondolta, hogy karakterét négy dolog, az autók, a fű, a rock and roll és a csajozás érdekli, majd sorra vette, hogy szerepe szerint épp a kocsijában ül a haverjával, el van szállva, és szól a rock and roll, ez pedig ugye három pipa a négyből (“alright, alright, alright”) – aztán indult a kamera, a többi meg már történelem. Valahogy így:
Rontsd el az egészet
Ilyen indítás után Matthew McConaughey-nek minden esélye megvolt egy szép karrierre, és jöttek is sorban az ennek megfelelő szerepek: Ha ölni kell, Amistad, Kapcsolat… Szép kis lista, sokan nem is értették, hogy fordult át ebbe az ezredforduló után: Szeretném, ha szeretnél, Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt, Anyám nyakán, Excsajok szelleme stb. stb. Alapvetően persze nincs semmi gond a romkom műfajával, de a menet közben a legszexibb élő férfivá is választott McConaughey-t az előző évtizedre bizony beskatulyázták. Egy idő után nem is nagyon beszélt másról senki vele kapcsolatban, csak arról, hogy sosincs rajta a fölsője. Na nem mintha ez nem okozott volna nagyon sok mindenkinek nagyon szép perceket…
Nyiss tiszta lapot
…csak épp maga a főszereplő is elkezdte unni a dolgot, mert érezte, hogy ennél többre hivatott. Ezzel már önmagában is túltett hasonló cipőben járó kollégái egy jelentős részén, de a pláne az egészben az volt, hogy utána meg is makacsolta magát, elkezdte keresni a drámai szerepeket, és nem is nagyon nyúlt mellé, ahogy azt a Mielőtt meghaltam, a Csillagok között vagy A törvény nevében című tévésorozat ékesen bizonyítja. Utóbbiban a nihilista Rust Cohle szerepében levágott monológjai ma már legalább akkora mémértékkel bírnak, mint a mellizmai.
Lehet aratni a babérokat
Az átalakulás olyan bámulatosra sikerült, hogy még külön nevet is kapott, ez volna a McConaissance. A közönség és a kritika az elmúlt években azt se tudta, hol keresse az állát az időközben barátnőjével, Camila Alvesszel házasságot kötő és háromgyerekes apává váló Matthew McConaughey alakításait látva – repült is az Oscar és a Golden Globe a Mielőtt meghaltamért és az Emmy is csak azért maradt el A törvény nevében kapcsán, mert ott állt az útban Bryan Cranston. Egyszóval hősünket valószínűleg nem a kapuzárási pánik köti le negyvenhetedik születésnapján, és a legszebb az egészben az, hogy még csak ki sem fordult magából: a Hírességek sétányán csillagot is kapó Matthew McConaughey múltját nem tagadja, sőt jól mulat, ha heccelődnek rajta, az alrightozás pedig nem maradt ki az ízes akcentusban előadott Oscar-köszönőbeszédéből sem. Jó, a fölsőjét nem vette le – de talán ezen a téren is tartogat még valamit a jövő annak a pár millió reménykedő rajongónak.
