Warren Beatty
Film: McCabe & Mrs. Miller (1971)
A film ékes példája a bátor, kompromisszumokat nem ismerő filmkészítésnek. Zsigmond Vilmos és társa, Robert Altman rendező elhatározták, hogy egy antiwesternt hoznak tető alá télies, sötét képi világgal, és a minden glamúrtól megfosztott világot részben úgy hozták létre, hogy a stúdió tudta nélkül szándékosan roncsolták a felvételeket, hogy később a producerek ne tudják megváltoztatni a képeket az utómunkálatoknál. Ráadásul már maga a film főhőse – Warren Beatty alakításában – sem egy tipikus westernhős, hiszen pisztolyforgatónak hazudja magát, bordélyházat nyit, és nem áll ki bátran párbajozni, hanem dicstelenül éri a halál.
Burt Reynolds
Film: Gyilkos túra (1972)
Amerika Tom Selleck utáni második leghíresebb bajszos színésze a hetvenes évek elején még csak némi kétes értékű tévés hírnevet tudott magáénak, és amikor Zsigmond Vilmos kamerája elé került, még a később ikonikussá vált bajszát sem viselte. A rendező és operatőr célja az volt, hogy a nézők azt higgyék, a rendkívül maszkulin alfahímként viselkedő Burt Reynolds karaktere a történet igazi hőse, így óriási meglepetés ér mindenkit, amikor a film 2/3-nál egy súlyos sérülés miatt teljesen magatehetetlenné válik. Az alkotók elérték céljukat, és ha Reynolds nem is válhatott a történet hősévé, Hollywood meglátta benne a laza hősfigurát, amire aztán egy komplett karriert húzott fel.
Goldie Hawn
Film: Sugarlandi hajtóvadászat (1974)
A fantasztikus komikaként ismert Goldie Hawn a hatvanas évek végétől bontogatta a szárnyait Hollywoodban, ám az apró, szőke lányra a rendezők csak vígjátékokban számítottak. Nem így Steven Spielberg, aki az első mozifilmjében kapásból rábízta egy vad iramú, emberrablós road movie főszerepét, és ha a film elején akadnak is komikus elemek, a történet a második felére nagyon is komollyá válik. Hawnt már-már dokumentarista módon, javarészt természetes fények között kapta lencsevégre Zsigmond, és bár a film jó kritikákat kapott, ez nem térítette el a színésznőt attól, hogy később szinte csak vígjátékokban vállaljon szerepet.
Christopher Walken
Film: A szarvasvadász (1978)
Ugyan A szarvasvadász teli van nagy nevekkel (Robert De Niro, Meryl Streep, John Savage…), én most mégis inkább az ismert karakterszínészt, Christopher Walkent emelném ki a sorból, ő ugyanis még egyáltalán nem számított ismert névnek 1978 előtt, és Zsigmond Vilmos kamerája előtt vált filmsztárrá. Aki egyszer látta a filmet, soha nem felejti a Vietnamban az ellenfelekkel orosz rulettező, és a folytonos életveszélybe szép lassan beleőrülő Walken elszánt, ugyanakkor kétségbeesett ábrázatát a sötét kunyhóban. A dolog annyira bejött, hogy Oscar-díjat is kapott érte. Ha már a színészek teljesen élesben pofozták egymást a forgatáson…
John Travolta
Film: Halál a hídon (1981)
JohnTravolta a Grease-nek és a Szombat esti láznak köszönhetően 1981-ben már óriási tinisztárnak számított, de ahogy a tinikedvenc sztárokkal gyakran előfordul, a komoly rendezők nem igazán kapkodtak utána. Ezért volt számára óriási lehetőség Brian De Palma krimije, a Halál a hídon, ami a rendező látványos stílusának és Zsigmond Vilmos pazar képeinek köszönhetően nemcsak izgalmas lett, hanem látványvilágában is emlékezetes. Kevesen tudják, de a parádén játszódó jelenetet nem Zsigmond Vilmos, hanem kollégája, Kovács László fényképezte, ugyanis a Zsigmond által felvett jelenet elveszett, és újra kellett forgatni, csakhogy akkor ő már egy másik film operatőri munkálataival volt elfoglalva.
Jodie Foster
Film: Maverick (1984)
Bár a Maverick egy vérbeli vígjáték, ami western környezetben játszódik, Zsigmond Vilmos végig úgy fényképezte, mintha csak egy epikus westernfilmet kapnánk a pénzünkért. A film egyik különlegessége, hogy a jellemzően kevésbé nőies szerepekre specializálódott Jodie Foster Zsigmond kamerája előtt vérbeli dívává változott. Csodás kosztümökben parádézott, a kacagásával férfiszíveket lehetett volna felolvasztani – Mel Gibsoné olvadt is – és annyira szexi és élettel teli volt, mint még soha a karrierjében.
Sharon Stone
Film: Sliver (1993), Intersection – Vágyak vonzásában (1994)
Oké, az vitán felül áll, hogy Sharon Stone-ból az Elemi ösztön csinált világsztárt, de abban, hogy Stone hosszú évekre bebetonozódott a titokzatos szexistennő szerepkörbe, Zsigmond Vilmos is aktív szerepet vállalt. Ő fényképezte ugyanis a színésznőt az 1993-as Sliver és az 1994-es Intersection – Vágyak vonzásában című filmekben, és a legenda szerint ez utóbbiba maga Stone kérte fel az operatőrt, ugyanis a sok intim felvétel miatt fontos volt, hogy olyasvalaki kamerája előtt szerepeljen, akinek a jó ízlésében és diszkréciójában maximálisan megbízik, márpedig Zsigmond pontosan ilyen ember volt. A meztelen jeleneteknél a színészeken és a rendezőn kívül csak ő maradhatott benn a kamerájával.
Zsigmond Vilmos életéről és karrierjéről november harmadikán került a magyar mozikba a Harmadik típusú találkozások című dokumentumfilm, melynek előzetesét itt nézhetitek meg.
