Az, hogy az ehhez szükséges áram mindig rendelkezésre áll, teljesen természetes számunkra. Ha a dolgok mögé nézünk, láthatjuk, hogy a szükséges források biztosítása komoly feladat. Az első és legfontosabb kihívás, hogy mindig annyi áramot kell biztosítani minden egyes másodpercben, amennyire az adott pillanatban szükségünk van. Ez az igény a karácsonyi időszakban – egészen az év végi tömeges szabadságolásokig – folyamatosan nagyobb, mint egy átlagos napon.
A szokásos munkahelyi és otthoni áramfogyasztás mellett a nappalok rövidülésével, az időjárás hidegebbre fordulásával és az év végi hajrával, az advent során az ünnepi fényekkel is nő a villamosenergia-igényünk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy áramfelhasználásunk már advent első vasárnapja után két nappal megközelítette az addigi éves rekordfogyasztást. Számos helyen, az utcákon és otthonainkban egyaránt még csak ez után gyúlnak fel az újabb ünnepi fények, így nem kétséges, hogy a karácsony előtti hetekben még több áramra lesz szükségünk. Hogy mindezt honnan kapjuk?
A megnövekedett áramigényt fedezni hivatott erőműveink közül a fosszilis energiahordozóval működők (pl. szénerőművek) jelentős mennyiségű káros anyagot bocsátanak ki. A megújulók ugyan klímabarát módon üzemelnek, de termelésük jelentősen függ az aktuális időjárási körülményektől, illetve a napszakok változásától. Áramra pedig szükség van sötétben, szélcsendes időben is.
Az atomerőmű ugyanakkor képes időjárástól és napszaktól függetlenül, folyamatos ellátást garantálva, klímabarát módon olcsó áramot előállítani. Paksról tehát nemcsak az ünnepi halászlé receptje származik, hanem a villamos energia egy jelentős része is. Ahhoz, hogy ez a jövőben is megmaradhasson, szükség lesz az új blokkokra, amelyek további évtizedekre gondoskodnak arról, hogy gondtalanul gyönyörködhessünk az ünnepi fényekben.