Vannak emberek, akiknek regényes az életük, Szepes Máriára azonban nem ez a megfelelő kifejezés: ő inkább egy egész regényfolyamot élt meg bő 98 éve alatt. Már legismertebb szerepében, íróként is szerteágazó volt a karrierje, hiszen a magyar ezoterikus irodalom alapműve, A vörös oroszlán mellett ő volt a Pöttyös Panni-sorozat alkotója, és írt például sci-fiket is, de visszatekintve legalább ilyen izgalmas a családi és a társasági élete, valamint az is, hogy mennyi más hivatásban kipróbálta magát egészen kicsi korától – akár egy Indiana Jones-film szereplőjeként is megállta volna a helyét, bár nem biztos, hogy egy forgatókönyvíró elő tud állni olyan izgalmas karakterrel, amilyen ő a valóságban volt. Születésének 109. évfordulóján néhány olyan dolgot elevenítünk fel az életéből, amelyek önálló történetként is megállják a helyüket.
Szepes Mária családja
A Scherbach Magdolna néven született Szepes Mária nem minden háttér nélkül lett az, aki: apja, Scherbach Oziás, Papír Sándor néven ismert színész, anyja, Kronémer Mária pedig Kornai Margitként primadonna volt, bátyja, Scherbach Viktor hozzá hasonlóan szerteágazó pályát futott be, a családi hagyományokhoz híven több művésznéven: Papír és Galántai Viktorként illetve Wictor Charonként kiterjedt irodalmi munkásságot folytatott, számtalan zeneművet és filmzenét írt, nyelvészkedett, és foglalkozott filozófiával, asztrológiával is. Ráadásul a családhoz később csatlakozók is hasonlóan illusztris és izgalmas személyiségek voltak, hiszen Papír Sándor halála után Szepes Mária nevelőapja Balogh Béla filmrendező lett, férje pedig Szepes Béla olimpiai ezüstérmes gerelyhajító, Magyarország első síugróbajnoka, aki később újságíróként, forgatókönyvíróként, rendezőasszisztensként és karikaturistaként is sikeres tudott lenni.
Szepes Mária fiatalon
A baráti köre és a társasági élete
Szepes Mária mozgalmas társasági életet is élt, a család leányfalui háza, majd a második világháború után budai otthona szellemi műhelyként is funkcionált. Az írónő ismerte Márai Sándort, szoros barátságot ápolt A vörös oroszlánért és a Varázstükörért is rajongó Hamvas Bélával, és rendszeresen megfordult nála Baktay Ervin, illetve Várkonyi Nándor is. A jeles társaság a főszervező szerint egész földalatti kulturális mozgalommá terebélyesedett, amely Academia Occulta néven egyfajta szabadegyetemet működtetett, és az előadások anyagait szamizdatban is terjesztette, közben pedig olyan, a szocializmusban megszerezhetetlen műveket olvasott és fordított, mint az Állatfarm vagy a Sötétség délben.
Karrierje mellékutcái
Szepes Mária annyi hivatásba kóstolt bele élete folyamán a regényírás mellett, hogy azokból külön is kijönne két-három pályafutás. Első színpadi szerepét már kétévesen eljátszotta a Cigányszerelem című operettben a család saját színházában, majd több némafilmben is szerepelt, közben pedig 17 éves korára eljutott a balettvizsgáig, és később hallgatott pszichológiát, művészet- és irodalomtörténetet, valamint összehasonlító vallásfilozófiát is. Ráadásul ezek egy részét már Berlinben, ahova férjét kísérte, és ahol a későbbiekben dolgozni is kezdett – ezúttal újságíróként. Utóbbi tevékenységet aztán hazatérve is folytatta, de akkor már forgatókönyvírással is foglalkozott, és bár túl sokáig e mellett sem maradt meg, többek közt két Karády Katalin-film történetét is ő jegyezte, vagyis ezen a téren is jelentőset alkotott.
Gálvölgyi Judit és Szepes Mária (Fotó: Story-Best Archívum)
Szepes Mária és A vörös oroszlán
A sokak szerint könyvnél is több, valódi beavatásregényként funkcionáló mű keletkezésének története önmagában is sztoriszámba megy: Szepes Mária öt éven át írta, és Budapest ostroma alatt diktálta le egy gépírónőnek, aki a robbanások közben úgy verte a billentyűket, mintha gépfegyvert tartott volna a kezében (munkájáért később egy gyapjúkardigánt kapott). A következő évben Orsi Mária szerzői név alatt, csekély példányszámban napvilágot látott regényt 1948-ban betiltották, a fellelhető példányokat bezúzták, az akkoriban az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozó Hamvas Béla azonban négyet megmentett belőle, és a szerző szavai szerint az alkotás éppen akkor kezdett el élni, amikor azt hitték, megölték. Ez az élet persze jó ideig inkább hazánk határain túl zajlott, de végül az első amerikai megjelenéssel párhuzamosan, 1984-ben Magyarországon is forgalomba került egy rövidített változata, a rendszerváltás óta pedig több kiadást megért teljes terjedelmében is, így nálunk is elfoglalhatta méltó helyét az irodalmi köztudatban.
A Pöttyös Panni-sorozat
Az már önmagában izgalmas, hogy az ezoterikus kulcsmű alkotója a gyerekek nyelvén is olyan jól tudott szólni, hogy az ő nevéhez fűződik minden idők egyik leghíresebb magyar ifjúsági könyvsorozata, de a Pöttyös Panni-történeteknek is megvan a maguk különös sztorija: Szepes Mária szerint a kezdeti nagy sikerek annak voltak köszönhetők, hogy az első történetbe beleírt egy szovjet kislányt, akivel a fodrásznál találkozott. Persze Pöttyös Panni ennél jóval időtlenebb figurának bizonyult, hiszen generációk nőttek fel rajta, utolsó kalandja 55 évvel (!) a színre lépése után jelent meg, és a régi könyvek még ma is új kiadásokat érnek meg.
Jókai Anna és Szepes Mária – Szepes Máriát köszöntik 90. születésnapján a Fészek klubban (Fotó: Story-Best Archívum)
A sokrétű életmű összes többi darabja
Noha a legtöbben e két híres alkotása miatt emlékeznek rá, Szepes Mária bibliográfiája ezen túl is roppant gazdag: megtalálhatók benne további ifjúsági könyvek, sci-fik, egy sor ezoterikus kötet, regények, önéletírások, versek, valamint a saját véleménye szerint fő művének tekintendő Raguel hét tanítványa ciklus. Mindez még A vörös oroszlán és a Pöttyös Panni-könyvek nélkül is egy páratlanul vaskos, széles rétegekhez szóló életmű.
Az életszemlélete
A legkülönlegesebb Szepes Máriában az, hogy akkor is kivételes személyiség lett volna, ha mindaz nincs, amiről idáig szó volt, mert az életről és a világról alkotott nézetei a munkásságát és az életútját félretéve is magukkal ragadók. Mint vele kapcsolatban mindenről, erről is hosszan lehetne beszélni, de ha őt magát idézzük, tömören is megfogalmazhatjuk a lényeget, egyúttal pedig a szellemiségéhez méltó végszót kapunk, egy írásunkhoz is felhasznált, élete végéhez közel készült interjúban ugyanis alig néhány szóba sikerült belesűrítenie példaértékű szemléletmódját, amikor arról beszélt, hogy egyes ezoterikus irányzatok képviselői úgy tudnak szeretni, hogy közben gyűlölik azt, ami más: „Ez tévedés, csak szeretni szabad, csak azt.”
Még több irodalom az NLCafén:
Az egy év eltéréssel született E. L. James és Bret Easton Ellis közt sok a különbség, de nem kevés dologban hasonlítanak is egymásra
Most kiderül, valójában mennyit olvastál Danielle Steeltől
A 101 éve elhunyt Jack London ugyancsak regényes életének története
Izgalmas élet, tragikus vég – így dorbézolt Krúdy Gyula