Hogy mire hajlandó egy nő a teherbeesésért, arról sok szó esett mostanában, legutóbb éppen Ördög Nóra kapcsán, aki elárulta: még egy sámánhoz is elment annak idején. A témát egy másik oldalról világította meg Hevesi Kriszta, akit a Mokkában kérdeztek, meddig hajlandóak elmenni a nők, és mindez honnan ered.
Hevesi Kriszta a Mokkában beszélt a spontán szex mítoszáról a gyerekvállalás kapcsán
Röviden összefoglalva, Hevesi Kriszta szerint a nagyanyáink tanácsától kezdve a babonákon át egészen az orvosi tanácsokig sok összetevője van ennek az élethelyzetnek is. Úgy fogalmazott, hogy orvosi berkekben elfogadott: ha a páciens valamiben hisz, akár az ágy alá tett szöges almában, akár másban, azt a mankót nem szabad tőle elvenni, mert pszichés támogatást ad. A lélek és a biológiai működés közötti kölcsönhatás mentén pedig szóba került egy szexuális élettel kapcsolatos mítosz is, nevezetesen a spontán szex.
Van egy tipikus tévhit, és sokszor mondjuk azt – akár a gyerek mellett, akár más esetben –, hogy megszűnik a szex spontaneitása. Ez az a mondat, amitől én olyan értelemben ódzkodom, hogy hát gondoljunk bele: mikor tud spontán lenni a szex? Gimnazista korunkban alig várjuk, hogy anyuék elmenjenek hazulról, ha összeköltözünk a szülőkkel, akkor várjuk, hogy elaludjanak, egyetemista korunkban hétvégén a kollégiumi szobában. Tehát igazából ez egy olyan mítosz, amire szeretünk hivatkozni, de valójában szinte életünkben nem tud spontán lenni a szex. Ezt így a gyerek a későbbiekben tehát nem veszi el.
Sokkal nagyobb veszély a spontán szexnél, hogy sokan „laboratóriumot” csinálnak a hálószobából, időre szeretkeznek, végeredménybe egy stresszhelyzetbe kényszerítik magukat. A lelki szorongásra pedig a test biológiai válasza sem ideális a teherbeeséshez.
De egy pillanatra visszakanyarodunk a spontán szex mítoszához, mert érdekelne, te hogy látod.
Itt visszanézheted Hevesi Kriszta beszélgetését:
