Keleti Andrea: “Mi biztosan együtt öregszünk meg a férjemmel, de előtte bejárjuk a világot lakókocsival!”

Görgényi Gabriella | 2020. Június 19.
Keleti Andrea a napokban ünnepelte az ötvenegyedik születésnapját, ám kora nem izgatja. Már a jövőjét tervezgeti férjével kettesben, amikor majd kirepülnek a gyerekeik. A táncosnő az nlc-nek mesélt legújabb fogyókúrájáról és arról hogyan élik a hétköznapokat a családjával...

Mostanában sokat fogytál, mi a titkod?

Tavaly voltam ötvenéves és akkor döntöttem el, hogy szeretnék lefogyni jó pár kilót. Az volt a célom, hogy visszanyerjem az alakomat, azt az Andit szerettem volna látni a tükörben, aki a Szombat esti lázban táncolt pár évvel ezelőtt Csonka Bandival. A „duci Andi”-t, mert így hívtam magam a korábbi képeket nézve, nem akartam látni ötven év felett. Csúcsformába akartam magam hozni. Drasztikus fogyókúrát viszont nem tudtam elkezdeni az elmúlt években, mert a tánciskolában helyt kellett állnom, kellett az energia, ennem kellett a mindennapokhoz. Minden nap topon kell lennem. Nem volt egyszerű, hogy hogyan kezdjem el és mit csináljak. Aztán találtam egy olyan módszert – illetve inkább az talált rám -, ami hatékonynak bizonyult. Egy szakértőkből álló, fejlesztő csapat keresett meg, akik olyan súlycsökkentő extraktumot dolgoztak ki, zömében ázsiai kivonatokból, ami minden problémát egy csapásra megoldott. Teltség érzetet okoz, végre nem voltam éhes egy olyan növényi rostnak köszönhetően, amit a palesztin népgyógyászat évszázadok óta használ. De ha ettem is valamit, nem hasznosult olyan mértékben, egy ázsiai növénynek köszönhetően. Magam is csodálkoztam, de persze örültem. Nekem csak egy dolgom volt: naplót kellett vezetnem a tapasztalataimról. Tele vagyok energiával és persze, hogy világgá kürtölöm a titkom.

Mennyit fogytál?

Úgy nyolc kilót, és tényleg nagyon látványos. Ha visszanézem a régi képeket, teljesen más az arcom és a testem is. Pedig rendszeresen mozgok. Végre az az Andi mosolyog rám, aki régen.

Keleti Andrea (Forrás: Andrea hivatalos Facebook oldala)

Akkor ötvenegy éves korodra, végül elégedett vagy azzal, amit a tükörben látsz?

Igen, bár én is látom, hogy már nem leszek fiatalabb. De nem foglalkozom a korommal. Az alakom a régi, és csak ez számít. A karantén alatt minden nap táncoltam. Koreográfiákat állítottam össze reggelente, a férjem pedig felvette kamerával. Az internetes portálomon osztottuk meg a felvett anyagokat, és én is meglepődve láttam, hogy nagyon sok új követőm lett. Rengetegen táncoltak nap, mint nap. Nekem ez igazi sikernek számít. Mondjuk az is igaz, hogy a két évvel ezelőtti „duci Andi”-t nem biztos, hogy kitettem volna táncórát tartani a közösségi oldalra. Most viszont elégedett vagyok magammal.

Akkor nem frusztrál az ötvenegy?

Az ötvenegyes szám csak annyira, hogy tudom, már kevesebb van hátra, mint ami mögöttem van. Édesanyámon látom, hogy mindig aktívan sportolt és egészségesen élt, most hetvenéves és a kora miatt fel kellett hagynia például a síeléssel, mert félő, hogy valami baja lesz. Vannak dolgok, amiket egy idő után nem csinálhat az ember. Ez az, ami egy kicsit rossz érzés, de egyelőre nem foglalkozom vele. A kor nem számít, ha tényleg boldog vagy. A lelkemnek és a testemnek is nagyon jót tett egy kis otthonlét a koronavírus miatt.

Hogyan ünneplitek a születésnapodat?

Még nem tudom. Tavaly nagy bulit tartottunk, mert ötven voltam, ráadásul a lányom tizennyolc volt, a fiam tizennégy, végig ünnepeltük az évet. Idén visszább veszünk ebből, valószínűleg szűk családi körben leszünk. A tortát azt biztosan Zolival sütjük majd.

Forrás: Andrea hivatalos Facebook oldala

Gondolom sokat is főztetek az otthonlét alatt. Alapvetően ti egészségesen étkeztek.

Igen, nagyon figyelünk az étkezésre, rizst, burgonyát alig eszünk, szeretjük a különféle húsokat, és a zöldségeket. Mi a férjemmel egy új hobbit is találtunk, együtt mélyedtünk el a gasztronómiában. Tavaly Toszkánában voltunk egy hetes főzőtanfolyamon, és itthon is kitanultunk már sok mindent. Egyszerűen imádunk együtt főzni, megosztjuk a feladatokat, és mindig kipróbálunk valami újat. Világ életemben szerettem főzni, de főleg a nagymamám és az anyukám szakácskönyvéből. Még könyvet is adtam ki a kedvenc receptjeimből tíz évvel ezelőtt. Azóta viszont minden változott, megújult az ízlésem, érdekelnek a különféle országok ételei. A legnagyobb lökést annak idején a Konyhafőnök VIP műsor hozta nekem. Akkor kezdtem el elismert séfekhez járni és kitanulni hogyan készítsünk el jól és ízletesen húsokat, önteteket és sok finomságot. Annyira magával ragadott az egész, hogy a férjemet is megfertőztem ezzel. Ezért is kezdtünk el együtt főzni tanulni. Bárhol is vagyunk a világon, az biztos, hogy meg akarjuk ismeri az ország ízeit, ételeit és annak elsajátítását.

Tavaly volt a huszadik házassági évfordulótok, hogy látod a kapcsolatotokat Zolival?

Az a jó, hogy a gyerekeink már nagyok, és bármikor elmehetünk kettesben valahová. Mi mindig is figyeltünk a kapcsolatunkra. Nem szoktunk veszekedni, mintha egymásnak lennénk teremtve. Szerelmesek vagyunk egymásba, turbékolunk, mint a galambok. Sokszor azt szoktam mondani, olyanok vagyunk, mint a Korda Gyuri-Balázs Klári páros. Elválaszthatatlanok és erősek. Szerintem együtt is fogunk megöregedni, de előtte még bejárjuk a világot.

Keleti Andrea és férje Kovács Zoltán, a 2019-es Story Gálán (Fotó: Schumy Csaba)

Mik a terveitek?

Ha a gyerekek kirepülnek, ami nincs olyan messze, mert a lányom elmúlt tizenkilenc, a fiam pedig tizennégy, akkor fogjuk magunkat beülünk a lakókocsinkba és tavasztól őszig úton leszünk. Az az álmunk, hogy eljussunk sok-sok olyan helyre, ahol még nem jártunk. Szeretnénk mindenhol táncolni egyet és elsajátítani az adott ország gasztronómiáját. Amúgy sem szeretünk repülővel utazni, a lakókocsi a legjobb választás. Visszük a házunkat magunkkal, a kis életünket. Megszállunk egy kempingben, ott lecsatoljuk a kis odunkat és az autónkkal bejárjuk az adott országot. Ezek a terveink, amelyek remélem meg is valósulnak hamarosan.

Hová szeretnél a legjobban eljutni?

Portugália az egyik nagy álmom, és Franciaország. De nagyon érdekel a keleti és a görög konyha is. Szerintem sok helyen megfordulunk majd a világban, hogy elsajátítsunk néhány praktikát. Bárhol el tudnék tölteni néhány hetet, nincsenek korlátok számomra.

Nem gondolkoztál, hogy külföldre költöztök?

Soha. Nagyon szeretem Magyarországot, a tánciskolánkat sem hagynám itt. Persze minden csak szervezés kérdése, de elég egy-két hét, vagy hónap utazás, aztán jöhet a megszokott élet.

Forrás: Andrea hivatalos Facebook oldala

A főzés akkor most már a mindennapjaitok része. Készülsz új könyvkiadással?

Egyelőre nincs tervben, de ha több időm lesz, akkor elgondolkodom rajta. Nagyon sok mindent megtanultam Zolival az elmúlt években. Ráadásul a főzés mellett a cukrászatban is elmélyültünk. Ha vendégségbe megyünk, mindig viszünk valami finomságot, nagyon szeretünk kedveskedni a barátainknak, akik már el is várják, hogy süssek valamit nekik. Szóval lehet, hogy tényleg érik az a könyv.

Hogyan telnek a mostani napjaitok?

A karantén idején jó volt együtt lennünk négyesben. Nem kellett reggel rohanni a suliba, le tudtunk lassulni egy kicsit. Lehetett pizsamában tanulni, nem volt semmi szabály. Ráadásul a lányomnak így volt a lehető legtöbb ideje felkészülni az érettségijére. Nem volt más program, tanulhatott. Jól is sikerültek a vizsgák, büszke vagyok rá. Viki most épp a műszaki egyetemre készül, a fiam pedig felvételt nyert egy kéttannyelvű középiskolába. Az otthonlét alatt sikerült teljesen kipihennem magam. Rengeteget barkácsoltunk, fúrtunk, faragtunk Zolival, ez a másik olyan hobbi, amit szívesen csinálunk együtt. Még kevés is volt az idő, mert lenne még mit csinálni a házban bőven. Aminek kifejezetten örültem, hogy szépségápolásra is maradt időm. Volt egy olyan két hetes pakolási programom, amit minden nap kellett alkalmazni. Erre korábban nem volt időm, most viszont igen. Reggelente így arcmaszkkal indítottam a napot, és 15 nap múlva tényleg kisimult a bőröm. De ez csak egy a sok közül, sikerült például szépen kilakkozni a körmeimet, minden olyan dolgot megcsináltam, amit régen sietve tettem meg, most élveztem a pillanatokat. Zoli is ki tudott kapcsolódni, ő a tánc helyett futni ment, vagy biciklizett a környéken. Mindenki megtalálta a maga kis elfoglaltságát. Persze nemrég visszarázódtunk a régi kerékvágásba. Amikor elkezdődtek a feloldások, a tánciskolánk is beindult. Annyi a változás, hogy most kisebb csoportokban oktatunk, ezáltal háromszor több időt töltünk a táncórákon, mint korábban. Zoli ma is egész nap bent van és késő este jön majd csak haza. De ezt nagyon szeretjük, és szerencsére van sok új jelentkező is, akik táncolni szeretnének.

Ha még olvasnál Keleti Andrea magánéletéről: 

Exit mobile version