Bergendi Áron
Enni is szeretek, bár igazából nagyon válogatós vagyok.
És a főzésben a kreativitás izgat, vagy az ízek?
Igazából mind a kettő. Szeretek kipróbálni új dolgokat, meg hát szeretek enni, így persze az ízek is izgatnak.
A színészet az, hogy jött? A kreativitás vagy a magamutogatás miatt?
Mindig szerettem középpontban lenni, meg szerettem, ha rám figyelnek az emberek, és megpróbáltam civil szakmát is tanulni – közgazdaságot –, de aztán gyorsan rájöttem, hogy ez nem az én utam.
Habár Szlovákiában nőttél fel, Budapesten a Gór Nagy Színitanodában végeztél. A mi közönségünk a beavató színházi előadásokban találkozhatott Veled először, ami egy eléggé különleges színházi élmény, hiszen ott a gyerekeket arra ösztökélitek, hogy legyenek interaktívak, és legyenek részesei az eseménynek, meg merjenek kérdezni, hogy megértsék az adott irodalmi művet, ha jól foglalom össze…. Színészként nem zavaró, hogy a gyerekek interaktívak? Mennyire készülsz máshogy egy ilyen beavató színházi dologra?
Őszintén szólva, vannak olyan gyerekek, akik nagyon jól kezelik a telefon korlátozott használatának lehetőségét, és az interaktivitást is. Az szuper érzés, amikor nagyon jól rá tudnak kapcsolódni az első pillanattól kezdve az előadásra, és megvan az „a színházban vagyok” hangulatuk. Azokkal, akik nyitottak a színházra, és ezzel „a színházba jövök” attitűddel jönnek be, általában könnyű dolgunk van: érzik, hogy hol van az a pont, ahol közbe lehet szólni, és többnyire aktívak is szoktak lenni. Viszont vannak a tipikus „rossz” gyerekek, akik csak azért sem fognak úgy viselkedni, ahogy kellene – amivel amúgy nincs is semmi baj –, hiszen a mi feladatunk pont az lenne, hogy megtanítsuk nekik azt, vagy inkább rávezessük őket arra; hogy hogyan kéne egy színházi előadáson viselkedni, hogyan kell hozzáállni egy-egy darabhoz. Nagy sikerélmény, amikor 15 perc után azt veszed észre, hogy a tipikus „rossz” gyerekek is ugyanúgy rákapcsolódnak a történetre. A Nagyszínpaddal összehasonlítva meg… az egy egészen más világ. Azért gondolom, hogy picivel egyszerűbb és könnyebb nagyszínpadon lenni, mert aki odajön előadást nézni, azok többnyire azért jönnek, mert érdekli őket, amire jönnek; míg a gyerekeknél nagyon sokszor az a helyzet, hogy azért jönnek, mert hozzák őket.
Bergendi Áron és Korponay Zsófi
Te jó gyerek voltál vagy rossz?
Borzasztóan rossz gyerek voltam.
Holczinger Szandra és Bergendi Áron
Hogy mentél először színházba?
A szüleim színházkedvelők, úgyhogy egészen pici korom óta örömmel járok színházba. Egyébként a József Attila Színház volt az első pesti színház, ahol voltam. Nem tudom mit láttam, valamilyen meseelőadáson voltunk a szüleimmel.
Bergendi Áron
Képzeld el, Jónás Andi is itt volt először, végig sírta az előadást, mert életében nem volt még színházban. Egy pici faluból jött föl Budapestre, fönt az erkélyen ült és Galambos Erzsi játékán sírta el magát. Ott határozta el: ez lesz a hivatása.
Én a Győri Nemzeti Színházban döntöttem a pálya mellett. Bérletes voltam, már nem emlékszem, mit néztem, de az érzés tisztán megvan bennem, hogy egy tapsrend közben, mondtam azt, hogy „fuh, ez de király lehet”. Öt- hat- hétszáz ember tapsol Neked… úgy éreztem, én is szeretném ezt átélni. Aki reggeltől estig egy irodában ül, azt senki nem tapsolja meg, akármilyen teljesítményt nyújt.
Ez mégiscsak egy játék, nem véletlenül hívják úgy, hogy színjátszás. Szerintem minden színész, legbelül, örökre megmarad gyereknek, és ha szerencséje van, minden nap valami mást játszhat.
A szeptember, október jó példa erre, hisz három különböző hangulatú szerepben is színpadra lépek. A Magas szőke barna férfi felemás… című vígjátékot nagyon élvezem, mert jó a csapat és igazi térdcsapkodós komédia. Ráadásul az én karakterem jól összekavarja a szálakat. A 9-től 5-ig című musicalben egy egészen új oldalamat mutathattam meg: énekelek és táncolok… és még a nézők sem mennek ki. A legnagyobb kihívás mégis A Hang-villa titka, ami egy mese előadás, amiben végig színpadon vagyok, de nem szólalok meg, mégis érdekessé kell magam tenni. Élvezem, ha nevetnek rajtam, ha figyelnek rám. Nagyon össze tudok attól törni, ha mondjuk valami nem sikerül, és ha valami nem úgy jön ki, ahogy mondjuk kipróbáltuk, és nem csattan egy poén.
Bergendi Áron
Könnyeztél már a színpadon? Volt már valami, ami rád úgy hatott?
Igen. Legelőször pont a feleségemmel. Így lett ez szerelem. Egy évvel alattam járt a tanodában, és náluk kevés fiú volt, úgyhogy besegítettem a vizsgájukba. Bozsó Peti rendezett a Kéretik elégetni című, amerikai drámából egy metszetet. Az egyik nagyjelentben – az azóta már feleségemmel – álltam a színpadon, és sírtam a monológ közben. Vitt magával a történet: Pale ugyanis arról beszél, hogy az öccsét elveszítette, akit igazából nem is ismert, mert nagyon nagy volt köztük a korkülönbség és, most, hogy meghalt, ébredt rá: mennyit veszített. Köztem és az öcsém között is van 9 év, de nekünk nagyon szoros a kapcsolatunk, ezért nagyon át tudtam élni, amiről Pale mesél.
Öcséd is színész lesz?
Nem, ő focista szeretne lenni.
Te is focizol….
Csak ő ebből szeretne élni. Egy ideig én is játszottam a gondolattal, de aztán maradt a színház. Úgy gondolom, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert gyakorlatilag minden egyből összejött. Még ha nem úgy, ahogy terveztem — nem a Színművészetin végeztem, mert amikor megpróbáltam volna, mégsem éreztem elég felkészültnek magam –. Lévén, nem bírom a kudarcot, biztosra mentem, és elkezdtem közgazdaságot tanulni, ahol gyorsan rájöttem, hogy nem az én utam. Jött a Tanoda. Utólag kicsit bánom, hogy meg sem próbáltam a Színművészetit, mert így még azt sem tudom, hogy egyébként felvettek volna-e, vagy sem, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy nagy szerencsém volt a pályán. Amint végeztem, lett munkám. Ez a hetedik évadom, és azt gondolom, hogy körülbelül megérkeztem oda, ahova szerettem volna.
Holczinger Szandra és Bergendi Áron
Mi van a kritikával? Azt hogy tűröd?
Azzal nincsen problémám. Az a jó, ha az emberről gondolnak valamit. Inkább gondoljanak rosszat, mint semmit. Úgyhogy várunk mindenkit szeretettel a József Attila Színházban és kíváncsian várom, kinek melyik előadás, hogy tetszik.
Bergendi Áront a Magas szőke barna férfi felemás…, A Hang-villa titka és a 9-től 5-ig című előadásokban láthatja a József Attila Színház közönsége.