Néha jelentéktelen dolgokhoz tudunk kötődni – például fatornyokhoz (x)

hirdetés | 2020. Október 12.
Új bemutatóra készül az Újszínház. Zilahy Lajos Fatornyok című színdarabja nagyszerűen mutatja be családi kapcsolatok kereszttüzében a társadalmi konfliktusokat. A második világháborút megelőző időszak különleges a magyar történelemben, melyről kevés darab született, Zilahy pedig más szempontból világít rá erre az időszakra, amely még inkább kiélezte az országok és népek közötti ellentéteket, évtizedeken át működő családi életeket szakított darabjaira. A Kossuth-díjas Csiszár Imre rendezésében nagyszerűen megjelennek azok az összetett karakterek, amelyeket a szerző megálmodott.

Egyben biztos vagyok – mondta Csiszár Imre – ebben a darabban nincsenek pozitív vagy negatív figurák, mindegyiknek megvan a maga igazsága. Nézd meg például a férfi főszereplőt: Kriegs Rudolf egy német származású fickó, aki gyermekként került Erdélybe, majd Budapestre. Viczián Ottó játssza ezt a szerepet, és nála minden mozdulatban, gesztusban gyönyörűen megjelenik az a német precizitás, ami annyira jellemző a germán emberekre. Tisztelendő, amennyire fegyelmezett életet él, nagyon erős az önbecsülése. És akinek erős az önbecsülése, az nem engedheti meg magának a kilengéseket, éppen ezért a főhős minden helyzetben végtelenül fegyelmezett, szinte már érzelemmentes. Ezzel szemben az erdélyi származású feleség, akit Timkó Eszter formál meg, minden tettében és gondolatában az ösztönök és érzelmek embere.

Ennek a nőnek is vannak ambíciói, érthetőek, de sokkal kevésbé kézzelfoghatóak, mint a férje esetében, aki karriert, anyagi jólétet, és társadalmi megbecsülést akar. Ezzel együtt azonban ők nagyszerűen élnek egymással.  Ami furcsa, hogy végül éppen az szakítja el őket egymástól, ami közös bennük: és ez a szülőföldhöz való ragaszkodás. És ennek a ragaszkodásnak a megfoghatatlan természete. Mert amit szeretünk, ahhoz ragaszkodunk. Ha szerelmesek vagyunk, akkor imádatunk tárgyához kötődünk. DE a hazaszeretet egy elvont fogalom, banálisnak tűnő tárgyakhoz, emlékekhez kötjük az érzést. A szülői házhoz. Egy festményhez. Fatornyokhoz. A szereplőket egyre több csalódás éri, a remények helyét lassan megtöltik a csalódások, melyek végül robbanásszerűen kiéleződnek. Csiszár Imre szerint egyetlen házasság sem megy tönkre egyik pillanatról a másikra.

A harmincas években, amikor Zilahy ezt a darabot írta, még nem volt jellemző a válás, folytatta a Kossuth-díjas rendező. A konfliktusokat a felek igyekeztek elsimítani. Itt viszont szinte minden szereplő összeütközésbe kerül egymással, a problémák végül feloldhatatlan ellentétekké válnak. Ez a lassú hanyatlás, az erősnek hitt kötelékek meglazulása, végül szakadása erőteljesen megjelenik a szereplők játékában. 
A darab ennek ellenére nincs híján a humornak sem.

 

Zilahy úgy építette fel ezt a művet, hogy az elején még azt gondolod, egy blőd vígjátékba csöppentél. A komikus helyzetek mögött lassan megjelennek a problémák, de a humor marad, sőt: az abszurd határáig emelkedik a hangulat. Amíg nézed ezt a szürreális jókedvet, már érzed, hogy ebből a magasságból törvényszerű a mélybe zuhanni.
Zilahy Lajos darabját Magyarország német megszállása után betiltották erősen náciellenes tartalma miatt. Pedig a Fatornyok című színmű mentes a direkt és durva utalásoktól – mégis lenyűgöző érzékletességgel mutatja be a második világháborút megelőző idők vészterhes hangulatát.

Exit mobile version