Ők a Prima Primissa Díj 2021 jelöltjei

A Prima Pimissima elismerés célja, hogy a különleges teljesítményeket támogassa határon innen és túl. A díjat Demján Sándor alapította, az OTP Bank immár kilenc éve tartja fenn a kiemelkedő társadalmi elfogadottsággal bíró díjat, amelynek köszönhetően művészek, újságírók, tudósok, sportolók és oktatók kapnak elismerést. Az idei díjazottakkal együtt 550-re nő majd az elismerésben részesülő kiválóságok száma, akik összesen 4,9 milliárd forintot kaptak a Prima Primissima Alapítványtól.

Ők a Prima Primissima díj idei jelöltjei

A pandémia miatt a tavalyi évben nem kerülhetett sor hagyományos díjátadóra, ehelyett a társadalmi felelősségvállalás jegyében a Prima Primissima Alapítvány olyan szervezeteknek nyújtott támogatást, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek a világjárvány miatt. Idén különösen komoly kihívást jelentett a jelöltek kiválasztása, ugyanis a tavalyi és idei év jelöltjeiről egyszerre kellett döntenie a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának. A tervek szerint 2021. december 3-án ismét személyesen vehetik át elismeréseiket a díjazottak. Természetesen a terveket felülírhatja az aktuális járványhelyzet és az év végén érvényes korlátozások.

„A járványhelyzet mögöttünk álló másfél éve élesen rámutatott arra, hogy a tudománynak milyen kiemelkedő szerepe van a mindennapi életünkben, hogy mi a minőségi oktatás jelentősége, illetve, hogy milyen nagy szerepe van a kultúrának és a sportnak az egyéni kiteljesedés és a közösségi fejlődés szempontjából. A Prima Primissima díj éppen ezeken a területeken keres példaképeket, ezért most még aktuálisabb, hogy kiválasszuk, bemutassuk és elismerjük a kiemelkedő teljesítményeket” – mondta Dr. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

A díjak struktúrája nem változik, továbbra is tíz kategóriában hirdetnek kiválóságokat: magyar irodalom, magyar színház és filmművészet, magyar képzőművészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és építőművészet, magyar sajtó, magyar sport, magyar népművészet és közművelődés, magyar zeneművészet. Minden kategóriában három díjazott kap helyet, így az elmúlt évekhez hasonlóan idén is harmincan részesülnek az elismerésben. Az alapítvány Kuratóriumának tagjai és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kibővített elnöksége titkos szavazással közülük választja ki a Primissimákat, akik 15, míg a Primák 5 millió forint elismerésben részesülnek. A támogatások összege így eléri a 250 millió forintot.

A Prima Primissima Díj olyan megbecsültségnek örvend, olyan értéket képvisel, amely miatt már a jelöltté válás is nagy elismerést jelent. Az értékes életművek elismerése mellett az ifjú tehetségek felkutatása és bemutatása is fontos küldetés. A 2007-ben alapított Junior Prima Díj is számos harminc év alatti reménység felemelkedéséhez nyújtott már támogatást. A Junior Prima díj kategóriái sem változtak: a tudomány, a zene, a népművészet, a színház- és filmművészet, valamint a sajtó terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja, kategóriánként akár tízet is. A Junior Prima Díj társalapítói: a Magyar Fejlesztési Bank, az MVM Energetika Zrt., a Docler Holding, a KAVOSZ Zrt. és a Takarékbank.

Emellett idén is átadják a Regionális és Megyei Prima díjakat, melyeket 19 megyében és Budapesten, megyénként hárman nyerhetnek el. A díj célja a helyi közösségek erősítése és az értelmiségi eredmények elismerése. A díjazottak jutalma 1-1 millió forint.

A Junior és Megyei Primák összesen 120 kitüntetést kapnak majd idén is, a díjjal járó összesen 150 millió forinttal együtt. A Közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb, a jelölt személye idén is SMS-szavazással dől el. Részletek itt érhetők el.

2021. évi Prima díjazottak

Magyar irodalom:

Ferenczes István, író, költő

Egész életműve leírható az erdélyi, a huszadik századi székely és a moldvai magyarság sorsának hiteles és költői megfogalmazásával. Legutolsó könyve, a Veszedelmekről álmodom című dokumentum-család regény, amely mintegy három évszázadnyi időt átölelve, az erdélyi székely-magyar sors lényegének a megfogalmazására törekszik. A Kossuth-díjas írónak eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verseskötetek, publicisztikai és riportkötetek. Költészetében fontos szerepe van az anyanyelvi hagyomány továbbörökítésének. A Székelyföld című irodalmi-művészeti folyóirat alapítója, a Moldovai Magyarság periodika felelős kiadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Dr. Kovács István költő, műfordító, történész, polonista

Költőként a Kilencek csoportjával indult pályája. A magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok kutatója. Kiemelt figyelmet szentel 1848/49 és 1956 magyar és lengyel eseményeinek. A Széchenyi-díjas történész, Babérkoszorú-díjas költő tevékenysége meghatározó mind a magyar, mind a lengyel kultúrában. 1973-ban adták ki első verseskönyvét Havon forgó ég címmel, amelyet számos verses-, próza-, esszé- és tanulmánykötet követett. Összes verse A lét vonalkód-fényei címmel jelent meg 2000-ben. Költészetében legszemélyesebb élményeit a történelem sorsdöntő eseményeinek megidézésével társítja. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagja.

Száraz Miklós György, író

A József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író életművében regényei és novelláskötetei mellett (pl. Az Ezüst Macska, Lovak a ködben, Apám darabokban, Andalúziai kutyák, Elpatkolsz, szívem, mint a pinty) fontosak a nehéz témákat boncolgató esszék is. Írt könyvet a székelyekről (Székelyek), a cigányok (Cigányok – Európa indiánjai) és a zsidóság egyetemes és hazai történetéről (Írd fel házad kapujára…). Kultúrhistóriai munkák, Trianoni szöveg- és képgyűjtemény, fotóművészek (pl. Korniss Péter) albumaihoz írt szövegek, újságokban megjelent mintegy 600-700 tárca is a szerző sokoldalúságát bizonyítja. Számos munkája több világnyelven is olvasható.

Magyar színház- és filmművészet:

Básti Juli, színművész

1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és játszotta el első filmszerepét, amelyért San Remo-ban megkapta a legjobb Női Alakítás díját. Két évvel később következő film főszerepéért Moszkvában díjazták. Először Kaposvárra, onnan a Katona József Színházba szerződött. Az Übü király, a Három nővér és a Platonov főszerepeivel bejárta a világot, 10 év alatt közel 60 városban játszott. 2002-től a Nemzeti Színház, 2015 óta a Centrál Színház tagja. Tragikus sorsú hősnők és groteszk karakterfigurák szerepében egyaránt láthattuk. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész sokat szinkronizál, és több lemeze is megjelent. Három fiú édesanyja.

Rófusz Ferenc, animációs filmrendező

1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz. Volt fázisrajzoló, kulcsrajzoló, animátor, majd társrendező. Olyan népszerű animációs filmekben dolgozott, mint a Gusztáv, Mézga család, Dr. Bubó és János vitéz. A légy című animációs rövidfilmje első magyar alkotásként 1981-ben Oscar-díjat nyert. Hazai és nemzetközi fesztiváldíjakkal elismert alkotója számos egyedi filmnek, mint a Holtpont, Gravitáció és Ticket, valamint a Hoppi mesék című sorozatnak. A Kossuth-díjas művész 2018-ban befejezett, festményanimációja Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című alkotását eleveníti meg. A Nemzet Művésze 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Szacsvay László, színművész

1971-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát és a Nemzeti Színház tagja lett, majd csatlakozott a Katona társulatához. Színpadi szerepeinek a száma megközelíti a kétszázat. A Budapest Orfeum című zenés összeállításban előadott kupléival és sanzonjaival nagy sikert aratott. A 70-es évektől kezdve rendszeren feltűnik filmekben és sorozatokban. Játszott többek között a Te rongyos élet, a Csapd le csacsi!, és a Zimmer Feri című filmben is. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész számos sorozatban szinkronizált. Több generáció ismeri a hangját a Micimackó Nyuszijaként. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Magyar képzőművészet

Barabás Márton DLA, festő- és szobrászművész

A Képzőművészeti Főiskolán 1977-ben végzett festő szakon, de a képek mellett síkplasztikákat, szobrokat és az utóbbi 20 évben művészkönyveket is készít. Korai alkotói periódusát a fotóhasználaton alapuló hiperrealista művek jellemezték, e munkáiban a képzelet és a valóság kettőssége teremtett feszültséget. Az 1980-as évek közepétől a kollázstechnika segítségével szobrokat megidéző táblaképeket és háromdimenziós képszobrokat alkotott, majd a geometrikus absztrakció irányába fordult. 2012-ben művész doktori fokozatot (DLA) szerzett. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Keresztes Dóra, grafikusművész, animációsfilm-rendező

A képzőművészet számos ágában dolgozik: festészet, grafika, könyvillusztrálás, plakáttervezés, díszlet- és látványtervezés, animációsfilm-készítés. Alkotásai a népi kultúra hagyományainak jelenkori megidézését, metaforikus nyelvének továbbélését szolgálják, de lényegesnek tartja a modern művészet szín- és formakincsének, kompozíciós elemeinek, transzformációinak tudatos használatát. Illusztrátorként a magyar- és a világirodalom számos alkotását tette élményszerűvé a gyerek és a felnőtt olvasók számára. Látványtervezőként legjelentősebb munkája a Nemzeti Színház rajzfilmbetétekkel gazdagított Holdbeli csónakosa.

Szőcs Miklós TUI, szobrászművész

A művész alapanyaga a fa és a bútorgyártásban is alkalmazott rétegelt lemez. Fából faragott plasztikus tárgyainak mesterségbeli fogásait maga dolgozta ki. Figuratív kompozíciói és titokzatos tárgyszobrai hallatlan leleményesen alakított, szívós munkával kivitelezett, öntörvényű formarendbe foglalt alkotások. Az ezredforduló utáni években született munkák a teret különleges módon hatják át és szervezik maguk köré: zárt és megnyitott felületekkel, palástokkal övezett tömegekként. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó szerint munkássága az imádság vagy spirituális praxis egyfajta sajátosan mai, modern formája. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Magyar tudomány

Dr. Egyed Ákos történész

1948-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója, 1951-től itt kezdi pályafutását gyakornokként. Ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatója. Tudományos munkáiban főleg az 1848-49-es erdélyi forradalommal és szabadságharccal, Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetével, intézményeivel és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozik. A székelység sajátos gazdasági és társadalmi újkori problémáit is eredményesen tárta fel. Tizennégy kötetet publikált, folyóiratokban megjelent munkáinak száma jelentős. A debreceni egyetem díszdoktora (1998). 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Dr. Kondorosi Éva, molekuláris biológus

Az ELTE biológus szakán végzett, PhD fokozatot a genetika területén szerzett. Kutató munkája a pillangósvirágú növények és Rhizobium baktériumok szimbiózisára, a biológiai nitrogénkötésre irányul. A Balzan-díjas biológus kutatásának középpontjában a szimbiotikus sejtekben termelődő növényi peptidek állnak, amelyből több ígéretes új antibiotikum jelölt. Kutatócsoportja a nemzetközi növényi molekuláris biológiai kutatás vezető műhelye. A Széchenyi-díjas akadémikus az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói csoportjának tagjaként a Covid-19-járvánnyal, a krízis helyzetek kezelésével, a rák korai felismerésével és szűrésével foglalkozik.

Dr. Pászthy Bea gyermekorvos, gyermekpszichiáter, családpszichoterapeuta

A Semmelweis Egyetemen diplomázott, gyermekgyógyász, gyermekpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakorvos. 2005-ben megalapította a családközpontú Gyermekpszichiátriai és Pszichoterápiás Osztályt a mentális betegséggel küzdő gyermekek gyógyítására a SE I. Gyermekgyógyászati Klinikáján. Kidolgozta a gyermekkori súlyos evészavarok terápiás protokollját, létrehozta az első magyar evészavar részleget gyermekek számára. Elindította és szervezi a gyermekpszichiátria graduális képzését, a rezidens- és szakorvosképzést. A bio-pszicho-szociális szemléletű gyógyítás úttörője, szaktekintélye. A gyermek- és serdülőkori pszichoszomatikus betegségek nemzetközi szakértője.

Magyar oktatás és köznevelés

Bolyai János Matematikai Társulat

A társulat matematikatanárokat, egyetemeken, kutatóintézetekben és vállalatoknál dolgozó matematikusokat tömörítő országos szervezet. Jogelődjét 1891-ben alapították nagynevű matematikusok és fizikusok. Jelenleg több mint 800 tagja van. Céljaik között szerepel a matematikai tudományos kutatások elősegítése, a matematika alkalmazásainak széles körű elterjesztése, a matematika oktatásával kapcsolatos kérdések megoldása és a matematika népszerűsítése. A társulat felkutatja a matematikai tehetségeket, tanulmányi és emlékversenyeket, konferenciákat és tanártovábbképzéseket szervez, folyóiratokat és könyveket ad ki, szakmai díjakat ítél oda.

Dr. Nikolov Marianne, egyetemi tanár, professzor emerita

A közoktatásban 6-tól 14 éves gyerekeket tanított, egyetemi oktatóként részt vett az angol szakos tanárképzésben és továbbképzésben, valamint a doktori képzésben. 1985-től dolgozik a Pécsi Tudományegyetemen. Kiemelkedő szerepet játszott a nyelvtanítás megújításában. Kutatóként a gyerekek, serdülők és felnőttek idegen nyelv elsajátításának folyamatait vizsgálja, a közoktatásban megszerezhető nyelvtudást, annak követelményrendszerét, a nyelvi értékelést, a valamint a nyelvszakos tanárképzéssel kapcsolatos kérdéseket. 2005-ben megszerezte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Dr. Pásztor Zsuzsanna, zongoraművész-tanár, egyetemi oktató

Zenei tanulmányait 1960-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián fejezte be Kadosa Pál tanítványaként. Mint friss diplomás, zongoratanári munkája mellett csatlakozott a dr. Kovács Géza, testnevelési tudományos kutató által vezetett kutatáshoz a zenei munkaképesség-gondozás (ZMG) témájában. Kezdetben tanítványként, később önálló kutatóként és szerzőtársként vett részt a munkában, majd 1999-ben átvette a ZMG (Kovács-módszer) műhelyének vezetését. 2000 óta tanítja a Kovács-módszert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és 2003-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Több száz előadást és tanfolyamot tartott idehaza és külföldön.

Magyar építészet és építőművészet

Kovács Csaba, építész, belsőépítész, habilitált egyetemi docens

Tanulmányait a Műegyetem Építészmérnöki Karának elvégzése után a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész és bútortervező szakán folytatta. Ezt hollandiai tapasztalatszerzés követte, majd építész-belsőépítész tervezői praxist alapított. Munkáját az építészeti minőség iránti elkötelezettség, empátia, komplexitás és kreativitás jellemezi, fontosnak tartja a tradíció és innováció egyensúlyának keresését. Az Ybl-díjas építész hitvallása a részt és az egészt átfogó építészeti koncepciók alkotása. Tíz éve építészetet oktat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, vezeti a MOME Építészeti Intézetét, ily módon a jövő építészeinek szemléletét formálja.

Patonai Dénes DLA, építészmérnök

1968-ban végzett a BME Építészmérnöki Karán. Az IPARTERV-ben kezdte pályáját a Gulyás, Rimanóczy irodán. Nevéhez fűződik többek között a balatonfűzfői fedett uszoda, a badacsonytomaji borászati üzem, a budapesti Buda Square irodaház. Az Ybl- és Csonka Pál-díjas építészmérnök a sportépítészet terén elért eredményei a középület tervezés fontos részét képezik. Az UIA Sport és Szabadidő Bizottságának évtizedek óta magyar képviselője. 1992-től a BME Magasépítési Tanszékén egyetemi tanár. A Vásárhelyi Pál, ill. a Breuer Marcell doktori iskolák oktatója. 1997–2001 között a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Aktív sportoló, vitorlázásban magyar bajnok.

Szabó Levente DLA, építész, egyetemi tanár

1999-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 2001-től tanít; 2020-tól a Középülettervezési Tanszék vezetője. A budapesti Móricz Zsigmond körtéri Gomba épületének megújítása, az ELTE Trefort-kerti emlékműve, a soproni Várkerület revitalizációja, a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri installációja vagy a régi budai Városháza rekonstrukciója egyaránt emblematikus alkotásai. Munkásságát 2018-ban Ybl Miklós-díjjal ismerték el, 2020-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkáiban a múlt rétegeit feltárva, azokat értő, kortárs módon kiegészítve az építészet és emlékezet gazdag kapcsolatrendszere bontakozik ki.

Magyar sajtó

Borbás Mária, televíziós szerkesztő

A Magyar Televízió szerkesztő-riporter és műsorvezető képző iskolájában végzett. 1995-2002 bemondó. A Játék határok nélkül című vetélkedőműsor háziasszonyként láthattuk, a Naprakész és a Főtér című országjáró magazin műsorvezetője. Ezután a Hír TV-ben az Egy nap című országjáró műsort, a Családmese sorozatot és a Vörös és Fehér borászati műsort készítette. Az MTVA-nál a Gasztroangyal című saját műsort, illetve a Négy szellem című éjszakai társadalmi problémákról szóló műsort forgatta. Borbás Marcsi szakácskönyve kötetben és főzőműsorként is megelevenedik a képernyőn. 2020-ban elindította az Egy.hu internetes oldalát, ahová a Kertem című sorozatot forgatja.

Madár István, közgazdász, elemző, újságíró

1997-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. 2000-2006 a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. Makrogazdaság rovata a magyar és külföldi gazdaság legfontosabb feladatairól és történéseiről számol be. Elfogultságok nélkül, közérthetően mutatja be a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat és értékeli az azokra adott gazdaságpolitikai válaszokat. Elemzései tudományos megalapozottsággal, gyakran kutatóintézetekkel való együttműködésben készülnek. A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes docense.

Rónai Egon, újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter

Pályáját sport- majd kulturális újságíróként kezdte, rádiós karrierje a Magyar Rádióban indult. 1988-tól a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt, majd később program- és hírigazgatója. Először a Magyar Televízió popzenei műsoraiban tűnt fel, majd műsorvezetőként 1991-től magazinműsorokban is láthatta a közönség. 2000-től 10 évig a Sport TV műsorvezetője. 2011-től az ATV különböző politikai és közéleti műsorait és saját portréműsorát, a Húzós címűt vezeti. Ennek portrébeszélgetései könyvekben is megjelentek. 2017 januárjától az ATV Egyenes beszéd egyik műsorvezetője.

Magyar sport

Egervári Sándor, labdarúgó, mesteredző

22 évesen az NB I-ben futballozott. Megfordult a Bp. Honvéd és az MTK élvonalbeli csapataiban. 32 évesen már edzőként dolgozott. Első vezetőedzői megbízatását 1994-ban kapta, a BVSC szakmai irányítását bízták rá. 1996-ban bajnoki ezüstérmes és Magyar Kupa-döntős volt a Szőnyi úti alakulattal. Az MTK-val kétszeres bajnok (1999, 2003) és Dunaújvárossal bajnok 2000-ben. 2009-ben az U20-as válogatott szövetségi edzőjeként világbajnoki bronzéremre vezette a csapatot. 2010-2013 között szövetségi kapitányként a válogatott az irányításával 34 meccsen 17 győzelem mellett 8 döntetlent ért el és 9 vereséget szenvedett, ezzel az elmúlt 25 év legeredményesebb magyar kapitánya.

Jónyer – Klampár – Gergely trió, világbajnok asztaliteniszezők

Berczik Zoltán irányításával a trió 1979-ben a magyar asztaliteniszsport legnagyobb diadalát aratta. Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor a phenjani világbajnokság férfi csapatversenyében aranyérmet szerezett. A legjobb nyolc közé Európából rajtuk kívül csak egy páros jutott, japán és kínai ellenfeleken vezetett az útjuk a dobogó tetejére. A vb-n kétszer is legyőzték a már akkor is a sportág nagyhatalmának számító kínaiakat, a selejtezőben 5:2-re, másodszor pedig a döntőben 5-1-re. A phenjani diadallal együtt Jónyer Istvánnak összesen négy vb-elsősége van, Gergely Gábor és Klampár Tibor pedig egyaránt kétszer volt a világ legjobbja.

Rejtő Ildikó, olimpiai bajnok tőrvívó, szakedző

1951-től a Budapesti Petőfi, illetve a Budapesti Bástya, 1956-tól az Elektromos, 1960-tól az Újpesti Dózsa vívója. Kétszeres ifjúsági világbajnokként 1957-ben bekerült a felnőtt válogatottba. Öt olimpián vett részt és valamennyin érmes helyezést ért el. A magyar női vívás történetében páratlanul eredményes pályafutása alatt összesen hét olimpiai és tizenöt világbajnoki érmet nyert. Az 1964-es olimpián a fegyvernem mindkét versenyszámában a dobogó tetejére állhatott. Visszavonulása után az Újpesti Dózsa vívó szakosztályának a technikai vezetője lett. 1995-ben veterán Európa-bajnoki, 1999-ben veterán világbajnoki címet nyert. 2007-ben választották be a Nemzet Sportolói közé.

Magyar népművészet és közművelődés

Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske néptáncművészek

Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske nemcsak a színpadon, hanem az életben is egy párt alkotnak. A Muzsikás Együttes táncosaiként turnéznak, tanítják a világot. Egymásra figyelő, mélyen átélt szépen megformált táncukkal, az érzelmek és indulatok széles skáláját mutatják be a méltóságteli lassú táncoktól kezdve a virtuóz frissekig. Farkas Zoltán a Magyar Állami Balettintézet néptánctagozatán végzett. A Magyar Állami Népi Együttes szólistája majd koreográfusa lett. Tóth Ildikó az Alba Regia Táncegyüttesből az Állami Népi Együttesbe került, majd a Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja lett párjával együtt. Mindketten Harangozó Gyula-díjasok.

Héra Éva közművelődési szakember

A táncházmozgalom első generációjának, a „nomád nemzedék” tagjaként vallja, hogy nem a hagyományt kell őrizni, hanem azt a tudást és tapasztalatot kell ismerni és megtanulni, amelyet a nemzeti kultúrába emelve megőrzünk és továbbéltetünk. A népművészet színpadi megjelenése művészeti életünk része, a tánc és a zene elsajátítása azonban egyaránt szolgálja az igényes szórakozást és a közösségek kialakulását. Számos hazai és nemzetközi konferenciát, fesztivált, szakmai fórumot szervezett. Részt vett a táncház-zenész és táncházvezető képzés tematikájának kidolgozásában, az első képzések lebonyolításában. Alapítója és 2004-től elnöke a Muharay Népművészeti Szövetségnek.

Vavrinecz András népzenész, egyetemi oktató

Tíz év hegedűtanulás és négy év szimfonikus zenekari gyakorlat után 1974-ben kezdett el népzenével foglalkozni. A táncházak, zenekari koncertek, táncegyüttesek kísérése mellett a kezdettől fogva elkötelezettségnek érezte a hangszeres népzene gyűjtését, lejegyzését, tudományos feldolgozását. 1984-1992 a Honvéd Művészegyüttes Hegedős folkzenekarában hegedült. Ezután az aktív zenélést a Bekecs együttesben folytatta, amelynek jelenleg is művészeti vezetője. 2001 óta a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum Szolgáltatási Osztályán zenei könyvtárosként dolgozik. A Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének oktatója.

Magyar zeneművészet

Lukács Miklós cimbalomművész

A kortárs zene, a jazz és különböző népek zenéi tökéletes szimbiózisban állnak művészetében. Számos cimbalommű született és születik az Ő képességeire komponálva. Világhírű szimfonikus zenekaroknak volt szólistája, a világ legfontosabb koncerttermeinek visszatérő vendége. Több mint ötven lemezen hallhatjuk játékát. A legutóbbi, Cimbiózis triójával készített lemezét New Yorkban, a tíz legfontosabb jazzlemez közé sorolták 2020-ban. A 2019-ben létrejött BMC Nemzetközi Cimbalomverseny megálmodója. 2001 óta a Rajkó-Talentum Tánc és Zeneművészeti Iskola tanára. Munkásságát eddig számos hazai és külföldi díjjal ismerték el.

Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester

A Zeneakadémián nyerte el diplomáját, mint hegedűművész. 1975-92 a Takács Vonósnégyes vezetője, koncertjeikkel bejárták az egész világot – több mint 1000 koncerten játszották Bartók, Kodály és több magyar vonósnégyest a világ nagy zenei centrumaiban. 1998-tól a Mikrokosmos vonósnégyes 1. hegedűse. Lemezre vették 2008-ban Bartók összes (6) vonósnégyesét. 2002 óta vezényel, 2012 óta a Budapesti Fesztiválzenekar 1. vendégkarmestere, 2007 óta a svájci Verbier Fesztivál Kamarazenekarának vezetője, 2011 óta a Manchester Camerata kamarazenekar művészeti vezetője. A budapesti Zeneakadémia és a londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli professzora.

Tolcsvay László zeneszerző

Már 15 évesen testvérével beat zenekarban játszik. A Tolcsvay Trió, valamint a Fonográf együttes alapító tagja. A hatvanas évek közepétől ír dalokat. 1973-ban zenésítette meg Petőfi Sándor Nemzeti dalát. 1986-ban komponálta a Magyar mise című monumentális művét. A Doctor Herz és az Isten pénze című musicaljét, a Mária evangéliuma című rockoperáját a budapesti sok száz előadás után, számos hazai és külföldi színház is játszotta. Legutóbb, az Új Magyar rapszódia című művét az Operaház zenekara mutatta be 2019-ben. Magyar Örökség és Erkel-díjas.

A Prima Primissima díj idei jelöltjei között van Borbás Marcsi és Básti Juli is