Néhány hete Ember Márk kérdezte dr. Almási Kittit arról, hogy mit gondol a bakancslistákról, most azonban fordult a kocka: a szakpszichológus beszélgetett a színésszel a Futni mentem című film kapcsán, melyben egy özvegy elhatározza, teljesíti férje listájának utolsó pontját, egy maratonfutást.
Bár a film fókuszában az áll, hogyan alakul a családi dinamika a történtek után, magát az apropót egy szomorú haláleset adja. A tragédiák feldolgozása hosszú folyamat, de Ember Márk szerint a humor sokat segíthet abban, hogy a gyászmunka könnyebb legyen.
„Azt hiszem, hogy az olyan nehéz dolgokat is, mint a halál vagy valamilyen traumatikus élmény, azt a humorral lehet a legjobban feldolgozni. És amikor az ember már tud nevetni, akkor valószínűleg eljutott egy olyan szintre, ahol már valamiféle munkát elvégzett. Ezekről a témákról könnyedebb nyelven beszélni, az segíthet sokszor szembenézni dolgokkal.”
A színész elmesélte, hogy mindössze 6 éves volt, amikor először találkozott a halállal, a nagypapáját veszítette el, a történtek pedig már akkor megmutatták számára, hogy egy bakancslista, vagy az életcélok hogyan tűnhetnek el egyik pillanatról a másikra. A saját élmény a forgatás kapcsán is előjött benne, ezért is gondolja, hogy egy ilyen film talán mások számára is segítség lehet, hogy szembenézzenek a történtekkel.
Fotó: YouTube/@VertigoMediaKft
Ember Márk és az ő bevásárló listája
A beszélgetés során elhangzott, hogy a színész már jó ideje elengedte a listázást – különösen a pandémia volt döntő pillanat az életében, amikor minden bizonytalan volt –, ugyanis úgy gondolta, hogy a bakancslistás tételek csak feszélyezik. Ha valami nem sikerült neki, akkor azt érezte, kudarcot vallott. Sőt, arról is mesélt, milyen megélése volt élete egyik legszebb időszaka kapcsán:
az egy nagyon érdekes dolog, hogy az ember azért nem tud jelen időben lenni, mert attól fél, hogy ennek mindjárt vége, miközben semmire nem vágyik jobban, minthogy jelen időben legyen.
Korábbi céljait sem bakancslistás tételként, hanem bevásárló listaként tartotta számon, amit még a gimnazista éveiben készített. A színész elárulta, zavarja, ha fél év alatt sem tud egy sörözést összehozni egy barátjával – ezt is kudarcként éli meg –, ugyanakkor azt mondja, az első, amit megtanítottak neki az SZFE-en, hogy „a színészet lemondásokkal jár”. Előfordul, hogy az ember nem tud ott lenni egy szülinapon, a gyereke születésénél, vagy más fontos családi eseményen a munkája miatt „Nem tudom mikor volt utoljára olyan karácsonyom, vagy szilveszterem, amikor együtt tudtam lenni a családommal. Áldozatok kell hozni, és nem lehet mindent megkapni, ezt el kell fogadni.” És hogy mi lesz akkor, amikor sok-sok év múlva számot vet az életéről? A videóból az is kiderül.
