Jelenleg a rákszűréshez elengedhetetlen a nőgyógyász által levett kenet citológiai vizsgálata. Ez annyit jelent, hogy a mintát egy ember vizsgálja meg, mikroszkóp alatt, akinél pedig elváltozást tapasztalnak, ott további vizsgálatokra van szükség. A HPV-teszt esetében azonban a humán papillomavírus DNS-ét keresik, így az eredmények kiértékelése gépesíthető, ezáltal nagyobb megbízhatóság érhető el.
Az otthon végezhető HPV-tesztek már néhány éve elérhetők, azonban mostanra több komoly klinikai vizsgálat is kapcsolatot találta a humán papillomavírus és a méhnyakrák későbbi kialakulása között, ezért a HPV-teszt eredményét alkalmazó rákszűrési módszerek egyre több országban kezdik átvenni a citológia szerepét.
Nagy-Britanniában a világ egyik legjobb regisztere működik, azonban még ott is csak 80 százalékos lefedettséget tudnak elérni az orvosok által kiküldött szűrővizsgálati behívók. A HPV-fertőzés jelen van a méhnyaki daganatok 99,7 százalékánál, így tudományosan megalapozott a kijelentés, amely szerint a HPV-fertőzés a későbbi elrákosodás indikátora.
A Queen Mary University of London kutatói egy vonatkozó felmérés során 137 háziorvosi praxis pácienseinek kórtörténetét vizsgálták meg, és megállapították, hogy a nő páciensek között több mint 86.000-en voltak azok, akik az elmúlt 3,5 évben egyáltalán nem jelentek meg a szűrővizsgálatokon.
A méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, ez évi 500.000 új diagnózist és 270.000 halálesetet jelent. Mivel a HPV a felnőttek 80 százalékát érinti életük során – ráadásul a férfiak esetében a fertőzésnek sokszor semmi nyoma –, az elrákosodás pedig a fertőzést követő 5-10 évben alakulhat ki a nőknél, ezért rendkívül fontos a rendszeres szűrés.
Még a skandinávok sem érnek el minden érintettet
Az otthon végezhető tesztek egyre több országban válnak elérhetővé, ez a módszer pedig kényelmes és biztonságos a nők számára, mivel a tesztet könnyen elvégezhetik otthon, az eredményeket pedig – az adott ország egészségügyi rendszerének fejlettségétől függően – akár a számítógépükön vagy az okostelefonjukon is megnézhetik, teljesen anonim és diszkrét módon.
A módszer hatékonyságára jó példa, hogy a hazánkban sokszor példaként emlegetett finn egészségügyi rendszerben is csak a szűrővizsgálatra behívott nők 70 százalékát sikerült elérnie az orvosnak, az otthoni tesztek segítségével azonban további 20 százalékot sikerült bevonni a vizsgálatokba. A módszer szintén jól működik például az afrikai országokban, ahol a nőgyógyászati ellátás, illetve a rendelőintézetek higiéniai körülményei, illetve a vallási előírások sokszor elrettentik a nőket attól, hogy szakrendelést keressenek fel.
Fontos a tájékozódás
Mivel a téma mostanában válik egyre népszerűbbé, előfordul, hogy sok esetben téves vagy megtévesztő információk látnak napvilágot a citológiai vizsgálatok és az otthon végezhető HPV-tesztek kapcsán. A Medical Jorunal of Australia című szaklapban Annabelle Farnsworth számolt be róla, hogy a médiában sokszor összekeverik a kettőt, noha az első kifejezetten a daganatos megbetegedések jelenlétét szondázó laboratóriumi vizsgálat, míg utóbbi elsősorban a HPV jelenlétét vizsgáló teszt. Amennyiben a HPV-vizsgálat pozitív, nem történik semmi, ilyenkor fontos, hogy a nőgyógyász értesüljön a korábbi tesztekről, és ezek fényében végezze el a megfelelő citológiai vagy egyéb módszerrel elvégzett rákszűrést. A HPV jelenléte csupán indikátorként szolgál, azonban a fenti statisztikát figyelembe véve HPV-fertőzés ismeretében fontos odafigyelni a további szűrésekre, a szakemberek szerint így ugyanis jó eséllyel megelőzhető, vagy korai stádiumban kezelhető, végső soron pedig felszámolható lehet a méhnyakrák.
Az otthoni gyorstesztekhez ma már Magyarországon is hozzá lehet jutni, több szolgáltató révén is.
További cikkek a HPV-ről az NLCafén:
- Egyre többen halnak meg HPV okozta daganatos megbetegedésekben
- Működnek a HPV elleni védőoltások
- A férfiak is elkaphatják és továbbadhatják a HPV-t