A policisztás ovárium szindróma (PCOS) és az inzulinrezisztencia sok esetben együtt vannak jelen az érintett betegeknél. A közös pontokat keresve arra jöttek rá a kutatók, hogy sok esetben az inzulinrezisztencia szerepet játszik a PCOS kialakulásában, valamint súlyosbíthatja a tüneteket. Az inzulinrezisztenciát életmódbeli változtatásokkal vagy gyógyszeres kezeléssel kell kezelni a szövődmények megelőzése érdekében, ezért azt ajánlják, hogy PCOS diagnózis esetén mindenképp ki kell vizsgálni az inzulinrezisztenciát is.
PCOS és inzulinrezisztencia
A PCOS egy olyan hormonális állapot, amely szabálytalan menstruációs ciklust, termékenységi nehézségeket és kis cisztákat okozhat a petefészkeken. Az inzulinrezisztencia során pedig a hasnyálmirigy túl sok inzulint termel, mert a szervezet nem képes hatékonyan vagy gyorsan reagálni az inzulinra, ami aztán vezethet magas vagy túl alacsony vércukorszinthez. Ebben az állapotban a szervezetnek egyre nagyobb mennyiségű inzulinra van szüksége ahhoz, hogy a glükóz a test szöveteibe kerüljön. Ezért is nevezik az inzulinrezisztenciát a 2-es típusú cukorbetegség előszobájának, a PCOS pedig a cukorbetegség kialakulásának kockázati tényezőjeként is ismert.
Annak ellenére, hogy a PCOS tünetei általában előbb jelentkeznek, mint az inzulinrezisztencia tünetei, a kutatások során mégis arra jutottak a szakemberek, hogy az inzulinrezisztencia játszhat szerepet a PCOS kialakulásában, nem pedig fordítva. Az emelkedett inzulinszint hozzájárulhat a gyulladáshoz és a PCOS-hez társuló egyéb anyagcsere-problémákhoz. Bár az összefüggés ismert, a két állapot közötti kapcsolat okai nem teljesen tisztázottak.
A PCOS és az inzulinrezisztencia kapcsolata (Kép: Getty Images)
Nem mindenkinél alakul ki PCOS
Mielőtt minden inzulinrezisztenciával küzdő nő a szívéhez kapna, megnyugtatunk mindenkit: az összefüggések dacára egyáltalán nem alakul ki minden inzulinrezisztensnél a PCOS. Azt viszont érdemes mindenképpen szem előtt tartani, hogy az inzulinrezisztencia és a PCOS is hozzájárulhat a meddőségi problémákhoz. A PCOS és inzulinrezisztencia hormonális hatásai akadályozhatják az embrió megfelelő beágyazódását, ezzel nehezítve meg a teherbeesést. A két betegség tünetei is nagyon hasonlítanak egymásra, ezért ha tapasztaljuk magunkon a tüneteket, akkor egy alapos, mindkét betegségre kiterjedő komplex vizsgálatot érdemes elvégeztetni, hogy a megfelelő kezeléshez hozzájussunk.
A PCOS tünetei:
- rendszertelen vagy hiányzó peteérés és menstruáció;
- meddőség;
- apró ciszták a petefészekben;
- aknés, pattanásos bőr;
- emelkedett inzulinszint a vérben;
- változások az étvágyban, szénhidrátéheség;
- túlzott szőrnövekedés az arcon;
- bőr szürkésbarna elváltozása;
- hajhullás, férfias jellegű kopaszodás;
- súlyproblémák, elhízás.
Az inzulinrezisztencia tünetei:
- cukros ételek vagy nagy mennyiségű ételek elfogyasztása után idegesség;
- fáradékonyság, koncentrációs zavar;
- gyakori éjszakai felébredés;
- alvás közben izzadás;
- étkezés-kimaradás esetén ingerlékenyég, izzadás, remegés;
- rendszertelen menstruáció;
- teherbeesési nehézség, meddőség;
- sikertelen fogyókúrák;
- a változatlan életmód is testsúlygyarapodást okoz;
- gyakori szénhidrátéhség;
- mozgás közben a vércukorszint leesése.
A 160 grammos diéta:
- Ezt teszi napi 160 gramm szénhidrát a testünkkel
- Dietetikus a 160 g szénhidrát diétáról: „Az elszabadult hajóágyú esete”
- Így változtatta meg az életemet a 160 grammos diéta