A legmagasabb rendű szaglóközpont az agykéregben található, itt alakul ki az érzet, itt azonosítjuk a számunkra kellemetlen szagokat vagy finom illatokat. A szaglás és az ízlelés kölcsönhatásban áll egymással, központjaik pedig a limbikus rendszerrel, amely felelős a rövid távú memóriáért, az érzelmekért, a szexuális izgalomért, az éhségért, az emésztésért, épp ezért a rendszer sérülése problémát okozhat. Ha valakinek csökken a szag- vagy ízérzékelése, akkor nem tudja élvezni az ételek ízét, kevesebbet eszik, vagy épp túlízesíti, cukrozza, sózza, fűszerezi az ételt.
(Fotó: Getty Images)
Szaglás és ízérzékelés – így függ össze!
Amikor az ízérzékelés elvesztéséről beszélünk, akkor valójában a szaglás elvesztése befolyásolja az ízek megtapasztalásának képességét. „A szaglás- és ízlelési zavarokkal foglalkozó klinikámra érkező száz beutalóból 99 a szaglás miatt történik, és csak egy az ízlelés miatt. Mivel ez a két dolog párhuzamosan zajlik, a legtöbb embernek nehézséget okoz, hogy szétválassza őket. A köznyelvben az ízlelésről úgy beszélünk, mint az ételek ízének élvezetéről, de orvosi értelemben az ízlelés egészen konkrétan a nyelven lévő ízérzékelő receptorokat (bimbókat) jelenti” – mondja Carl Philpott sebész, a Kelet-Angliai Egyetem professzora.
– „Tehát, ha például hirtelen nem éreznénk a különbséget a zsálya és a majoránna között, az a szagláshoz tartozna, míg, ha nem éreznénk a keserűséget vagy a savanyúságot, az az ízleléshez. Ha elveszítjük a szaglásunkat, akkor csak ezek az alapízek maradnak meg” – magyarázza a professzor.
Amikor levegőt veszünk, az orrüregen beszívott levegő párásodik és megtisztul, ebben pedig kulcsszerepe van az orrnyálkahártyának. Ez a nyálkahártya egy erekben gazdag terület, amely gyulladás esetén rendszerint megduzzad – ez az oka az orrdugulásnak –, de ennek több kellemetlen következménye lehet: egyrészt az orron keresztül akadályozottá válik a levegővétel, így az oxigén nehezebben jut el a tüdőbe, másrészt az ételekből felszabaduló aromák sem jutnak el az érzősejtekhez, megfosztva minket az összetett ízérzékeléstől. Ezért van, hogy amikor megfázunk és eldugul az orrunk, általában nem érezzük rendesen az ételek ízét sem!
Az orrüregünkben, a szaglóhámban található 12 milliónyi szaglósejtünknek köszönhetjük, hogy a környezetünk ingereiből az agyunk számára is értelmezhető jelek érkeznek hozzánk. A szaglóidegek a szaglóérzéksejtekből indulnak, ezek a sejtek pedig az orrnyálkahártya szaglómezőjében, azaz az orrüreg felső részében találhatók. A szaglósejtek felszínét szaglószőr borítja be, és az orrnyálkahártyát bevonó folyadékrétegben oldódó anyagok ingerlik.
Ne becsüljük alá se a szaglást, se az ízérzékelésünket!
- A szaglás figyelmeztethet bizonyos veszélyekre (például gázszivárgásra vagy az étel romlottságára), szerepet játszik a szeretteinkhez való kötődésben, sőt a boldogságérzet kialakulásában is.
- A szaglás romlása az ízérzékelésre is negatívan hat: rágáskor ugyanis az ételből illékony molekulák szabadulnak fel, amelyek az orrüregben lévő szaglómező receptoraihoz áramlanak, ezáltal részt vesznek az ízérzet kialakulásában.
- A szagok és az illatok tudattalan érzelmi válaszokat váltanak ki belőlünk: egy-egy kellemes illathoz nem egyszer társítunk valamilyen emléket, eseményt, konkrét képeket, illetve érzeteket.