A vashiány mindenkinél kialakulhat, de különösen veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyerekek, a serdülők, az állapotos kismamák, erős havivérzés esetén a termékeny korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, illetve hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Bármilyen jelentős vérvesztés, krónikus, hosszan tartó vérezgetés is vashiányos vérszegénységhez vezethet.
Fotó: getty images
Ezeken túl:
- mindkét nemnél előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér –, amelyek vérzéssel, vérveszteséggel, így vashiánnyal járhatnak együtt.
- vas- és egyéb felszívódási problémát okozhat többek között a bélbolyhok sorvadása, mivel ilyenkor jelentősen lecsökken a bélből történő felszívódásra alkalmas felület, amely állapot például a nem diagnosztizált vagy diétahibás gluténérzékenységben jelentkezhet.
- fakadhat a vashiány abból is, hogy megnő a szervezet vasigénye. Ez főként a gyors fejlődés időszakában, így csecsemőknél, később pedig serdülőkorban tapasztalható.
A vashiány megszüntetéséhez általában alapos orvosi vizsgálatra van szükség: a vashiány ugyanis nem önálló betegség, hanem valaminek a jele, azaz tudnunk kell, mi okozza a problémát. Az első lépés az alapbetegség kezelése. A megelőzés kulcsa a kiegyensúlyozott étrend, amelynek része a vasban gazdag ételek fogyasztása: vörös húsok, halak, hüvelyesek, magvak.
A vashiány kezelése és a terápia hatástalanságának oka
A kezdeti labordiagnosztika után a vashiány hatékony kezeléséhez a kiváltó okot – a fentebb említettekből bármelyik előfordulhat – meg kell találni és azt meg kell szüntetni. Vaspótlásra már a kivizsgálás alatt szükség van, de olyan eset is előfordulhat, amikor csak a gyógyulást követően érdemes a vaspótlást elkezdeni, mert például cöliákia, bél- vagy egyéb gyulladás, fertőzés esetén gátolt a vasfelszívódás.
Felszívódási zavar kialakulhat gyulladásos betegségekben, onkológiai betegségekben, különböző fertőzéses megbetegedések során, bizonyos étel- és italösszetevők, illetve gyógyszerek hatására. Tehát minden esetben először az alapbetegséget kell kezelni, mert különben nem szívódik fel a vas.
A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) olyan autoimmun betegség, amely genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos gyomor-bélrendszeren kívüli tünettel, társbetegségekkel jár. A betegség során a károsodott bélbolyhok nem tudják ellátni a funkciójukat, azaz az étkezéssel elfogyasztott tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően, így megjelennek a hiánybetegségek, mint például a vashiány. Az alapbetegség felismerése után gluténmentes étrendre való áttérés ajánlott, a vaspótlást pedig először intravénásan, majd a bélbolyhok visszaépülése után tablettás vaskészítménnyel lehet a legeredményesebben megoldani.
A vashiánykezelés hatástalansága mögött gyakran téves diagnózis is állhat, ugyanis anémia, azaz vérszegénység nem csak vashiány miatt alakulhat ki.
A vészes vérszegénység (anémia pernicióza) nem a vas hiányával függ össze. Ez a betegség a B12-vitamin hiányához kapcsolódó felszívódási zavar, amelynek leggyakoribb oka egy kóros immunreakció. De kialakulhat hasi műtétek (gyomor- vagy béleltávolítás), szigorú vegetarianizmus, féregbetegség, súlyos bélgyulladás következtében is. A két anémiatípus kezelése eltérő.
Betegségek, amelyek vashiánnyal járhatnak
- bármilyen eredetű vérzés (például aranyér, gyakori orrvérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések),
- művesekezelés (dialízis),
- műtétek,
- étkezési zavarok vagy anorexia.
Vashiány kezelésére érdemes garantált és ellenőrzött minőségű készítményt választani, olyat, amelynek hatását klinikai vizsgálatok igazolják. Ha vaspótlásra van szükségünk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemivas-tartalmát, amely 100 milligramm körüli mennyiségben ideális. Súlyos vashiányos állapotnál már nem elég az étrend megreformálása, ilyenkor már szükség van szakember által irányított gyógyszeres kezelésre, amely akár fél évig is eltarthat.
