A napozás káros hatásairól rengeteget hallhattunk az elmúlt évtizedekben. Számtalan adat támasztja alá azt, hogy a Nap ultraibolya sugarai nagy szerepet játszanak a bőr rosszindulatú daganatainak kialakulásában, arról azonban mostanában kevesebbet hallhatunk, hogy a napsütésnek pozitív hatásai is vannak.
Az első napsugarakra bőrünk pigmentképződéssel reagál, azaz lebarnul. Ha azonban túl erős a napfény, bőrünk nem képes rövid idő alatt megfelelő mennyiségű pigmentet termelni, amely megvédené a káros sugaraktól, így elkerülhetetlen a leégés. Ennek pedig megvan az ára: országosan 2500 bőrdaganatos esetről tudnak az orvosok, s ez a szám évente 5-8 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor a kutatók közül néhányan azt állítják: a bőrrákot nem maga a napozás okozza, csak leégni nem szabad. Ellenkezőleg, a napozás védhet a bőrrák ellen. Mi akkor hát az igazság?
Nem célunk eldönteni a vitát, de az biztos, hogy a napozás pozitív hatásokkal is jár. Nem mérhető ugyan, de mindennapi tapasztalataink alapján tudhatjuk, hogy a napozás jókedvre derít – azokban az országokban, ahol magas a napsütéses órák száma, a depresszió és az idegesség szinte ismeretlen fogalmak. A napsütés óvatos élvezetének kedvező hatása az is, hogy hatására szervezetünk melatonint és D-vitamint termel. A melatonin fontos szerepet játszik a napszaki ritmus szabályozásában, befolyásolja az immunrendszert és feltehetőleg a sejtműködést is. A D-vitamin az ultraibolya B sugárzás hatására keletkezik a bőrben, a sejtosztódást szabályozza, az immunrendszert pedig erősíti. A D-vitamin termelődésének köszönhető az is, hogy a napozás rendkívül jó hatású a csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen vívott harcban. Több kutató egyenesen azt a következtetést vonta le, hogy a D-vitamin véd a rák ellen – a napozás tehát végeredményben többet használ, mint árt. Amennyiben úgy döntünk, hogy a kisgyermek bőrét alaposan bekenjük magas faktorszámú fényvédő krémmel, számoljunk azzal, hogy a szervezetében kevesebb D-vitamin termelődik. Ebben az esetben különösen igaz, hogy elengedhetetlen a magas D-vitamin-tartalmú élelmiszerek fogyasztása. Az 1-3 éves gyerekek számára az egyik legmegfelelőbb választás az ő igényeik alapján összeállított, magas D-vitamin-tartalmú junior gyerekitalok adása.
Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy a bőr leégése rendkívül káros, és nemcsak rövid, de hosszú távon is. Akik életük során több alkalommal komolyan leégtek, sokkal nagyobb eséllyel kaphatnak bőrrákot, a hatások a leégéstől számítva akár 15–30 évvel később is jelentkezhetnek; a dózisok ráadásul összeadódnak: szervezetünk nem felejt. Ezért aztán továbbra is igaz, hogy 11 és 15 óra között ne tegyük ki a kicsiket közvetlen napfénynek. De ha figyelünk arra, hogy ne égjenek le, nem kell félnünk a naptól. A mérsékelt, megfontolt napozás a család minden tagjának jót tesz – testben és lélekben egyaránt.