Hogyan terveztessünk házat? (2. rész)

nlc | 2001. Március 14.
A család kitalálta – sorozatunk elsõ részében –, milyen házat szeretne, már a tervezõt is kiválasztotta. Itt az idõ, hogy megismerjük a tervezés menetét és az árát.

A háztervezés fázisai és díjai

Tekintsük át, milyen szakaszai lehetnek a tervezésnek, a végső ár is nagyban függ ettől.

A tervező először vázlattervet készít. A kamarai előírások szerint ennek is ára van, de a gyakorlat szerint egy-két változatot külön felár nélkül kapunk.

Egyre gyakrabban találkozunk építészekkel, akik 3 dimenziós tervező programot használnak, így a szokványos alaprajzok helyett jobban átlátható térbeli ábrákat kapunk.

A legfontosabb az építési engedélyezési terv elkészítése. Ezt előírás szerinti jogosultsággal rendelkező építésszel kell készíttetni.

Jó tudni, hogy az engedélyezett tervtől való eltérésre is engedélyt kell kérni, de ha a változtatás nem felel meg az érvényes szabályoknak, nagyon komoly — sokszor milliós nagyságrendű — bírságra számíthatunk, és ezen felül akár bontást is elrendelhetnek.

Most pedig pár szó a tervezési díjszámításról. Alapja általában a tervezési díjalap. Ez a tervezett épület várható kivitelezési költsége. Ennek kiszámításához már tisztázni kell, hogy nagyjából milyen alapterületű házat fogunk építeni.

Ezt az éppen aktuális négyzetméterre vetített építési költséggel szorozzuk. Ez becslés eredménye, tehát szerepe lehet az alkunak.

Ezek után következik a tervezési díjat meghatározó százalékérték, erre az építészkamara ad meg kötelezően alkalmazandó értékeket!

Családi házak esetében általában az engedélyezési terv a kivitelezés alapja.

Érdemes megfontolni azonban kiviteli terv készíttetését is. Ez többletköltséget jelent, ugyanakkor lehetőséget ad a kivitelezés pontos költségeinek meghatározására, a minőség ellenőrzésére, ami jelentős megtakarításokat eredményezhet.

Az engedélyezési terv készítésekor szükséges lehet gépész- és elektromos tervező igénybevétele; ha kiviteli tervet készíttetünk, feltétlen legyen része annak a gépész- és elektromos terv is.

Különös jelentősége lehet ezeknek a gazdaságos, energiatakarékos üzemeltetés elérésében.

A legfontosabb kérdések

Az építési engedélyezési terv készítése során felmerülő kérdések közül a leglényegesebbek a következők:

  • A telekre vonatkozó övezeti előírások:

    – a beépíthető alapterület és szintterület,

    – a legnagyobb megengedett homlokzatmagasság

    meghatározza a maximálisan építhető épületnagyságot.

    Ha igényeink mindenképpen meghaladják a telek adta lehetőségeket, érdemesebb más területet keresnünk.

  • Kötelező előírás lakóépület építéséhez a közművek biztosítása:

    villanyé, vízé, szennycsatorna-bekötéséé, illetve csatorna hiánya esetén zárt szennyvíztároló építéséé.

  • A tervek beadásakor rendelkezni kell a közüzemi szolgáltatók nyilatkozataival (ezek beszerzése 15-30 napot vesz igénybe), valamint tulajdoni lap másolattal és a földhivataltól beszerzett helyszínrajzzal (ezeket maximum egy hét alatt kapjuk meg).

    Sorozatunk szakértője volt: Szabó Ákos / M. Plan Kft. Tel./fax: 466—4055

  • Exit mobile version