Ivartalanítás

Békési Kriszti | 2001. Április 28.
Az ivartalanítást sok tévhit lengi körül, például hogy az állat elhízik tõle, hogy az ivartalanítást csak az elsõ tüzelés vagy az elsõ alom megszületése után lehet elvégezni. Ám ez nem így van! Sõt, ez az egyetlen humánus megoldás a nemkívánt állatok létszámának csökkentésére, hiszen a kutyák tizenötször, a macskák negyvenötször szaporábbak, mint az ember!

Naponta rengeteg kutyát lőnek le a vadászok és sokat kell elaltatni a túlszaporulat miatt. A többi az utcán kóborol vagy menhelyen tengeti életét. Ezeknek az állatoknak nem kellett volna megszületniük, hiszen annyi ember nincs, hogy mindet örökbe lehetne fogadni. A kóbor állatok száma napjainkban Magyarországon két millióra tehető!

Mindannyian ismerjük a jelenséget, amikor a tüzelő nőstény lakhelyénél megjelennek a kanok, és sokszor addig nem tágítanak, míg a párzás meg nem történik. Két hónap múlva legalább négy kölyökkel kell számolnia a nőstény tulajdonosának. Amíg ezek a kis állatok szerető, gondos gazdihoz nem kerülnek, ő a felelős mindannyiukért. Tehát addig etetni, oltatni, foglalkozni kell velük. Ez pedig nem kis feladat. Sokan mindezt nem vállalják, így a kölykök hamar az utcán találják magukat, vízbe fojtják, falhoz vágják őket, vagy a már vemhes szukát hagyják sorsára.

Egy felelősen gondolkodó gazdának meg kell akadályoznia a szaporodást, hiszen tisztában kell lennünk vele, hogy a menhelyeken és állatotthonokban végleges gazdira váró állatok száma óriási nagy! Nehezen találnak gazdára, és a szaporítás által újonnan született állatok csak rontják a már korábban megszületett és utcára dobott állatok esélyeit. Hiába gondolja egy gazda, hogy ő majd jó helyet talál szukája kölykeinek, azok a kölykök később ugyanúgy fognak szaporodni, és sohasem lesz vége ennek az ördögi körnek: ezek a kis jövevények mindig csökkenteni fogják a menhelyi állatok gazdára találásának esélyeit! Ráadásul az új gazdik később is kidobhatják az állatot: mert divatból kellett, mert ajándékba szánták valakinek, aki nem is akarja az élőlényt; mert megunják, hogy kölyökként még bepisil; mert lehet, hogy a gyereknek viszik, aki nem rajong az ötletért; mert nem gondolják át, mekkora felelősséget jelent egy másik élőlény! Ha mindezt belátjuk, és nem engedjük, hogy kedvencünk szaporodjon vagy a kiéletlen ösztönei miatt szenvedjen, akkor az ivartalanítás a kézenfekvő megoldás.

Ez ma már rutinműtétnek számít: a nőstényeknek a petefészkét és rendszerint a méhét távolítják el, a kanok pedig a heréiktől vesznek búcsút. A műtét alatt az állatot elaltatják, és már egy óra múlva haza is lehet vinni őket. A szukákat tíz nap múlva kell visszavinni varratszedésre, de újabban alkalmaznak felszívódó bőrvarratokat is. Az, hogy az ivartalanítással addig kell várni, míg a szuka legalább egyszer nem hozott kölyköket a világra, tévhit. A természetes körülmények között élő falkaállatoknál sem szaporodik mindegyik állat!

Az Egyesült Államokban tíz évvel ezelőtt évente hatvanmillió állatot kellett elaltatni, míg ez a szám napjainkban felére esett vissza – az ivartalanításnak köszönhetően. Az Államokban az új jelszó: „nem lehet elég korán kezdeni”, s ennek megfelelően az állatokat már kb. 3-4 hónapos korukban meddővé teszik. Bár ezt a korai módszert alkalmazzák, de azt tudni kell, hogy a szukáknál daganatot okoz, ezért jobb kerülni. Az ivarérés előtti ivartalanítás módszere az Amerikai Állategészségügyi Hatóság által azonban hivatalosan is elfogadott.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy már öthetes állatot is sikeresen lehet ivartalanítani, hiszen méhük nagysága négy hónapos korukig változatlan. A kölykök altatásánál minimális a kockázat, az apró vágás hamarabb gyógyul. Az ivarzás előtt ivartalanított kutyák életkora átlagosan egy-három, a macskáké három-öt évvel hosszabb, és egészségesebbek is!

Az a tévhit sem igaz, hogy nyúlánkabbak lesznek. Összehasonlító röntgenfelvételek mutatják, hogy csontozatuk minimális eltérést mutat nem ivartalanított társaikétól. A műtéten átesett kutya nem szenved többet az álvemhességek tüneteitől. Sőt, az ivartalanítás után csaknem nullára csökken a halálos kimenetelű emlő- és méhrákos megbetegedések esélye is. A kanok nem szökdösnek el, így nem verekednek össze egymással, nem sebzik meg magukat éles kerítéseken, nem esnek áldozatául forgalmas utaknak és vasúti síneknek, nem okoznak közúti baleseteket sem, melyekért a gazda a felelős, és nem tűnnek el végleg, valamint a sintérek kezére sem kerülnek.

A súlygyarapodástól nem kell tartani. Az ivartalanítás után az állatok nyugodtabbak lesznek, így arra kell csak figyelni, hogy ennek megfelelően tápláljuk őket a továbbiakban. Figyeljük, mennyit mozog, és így alakítsuk ki adagját, ne pedig a műtét előtti mennyiséget adjuk. Emellett rendszeresen mozgassuk.

Az ivartalanítással járó költségek nem túl magasak. Mindenesetre biztosan alacsonyabbak, mint a váratlan vemhességgel, a jövevények felnevelésével vagy a baleseteket okozó kószáló kan kutya állatorvosi kezelésével összefüggő költségek. Budapesten például a Rex Kutyaotthon Alapítvány, (1) 230-4080 és a Fehérkereszt Állatvédő Liga 20/9-269-930 kedvezménnyel végzik a tőlük befogadott állatok ivartalanítását.

Exit mobile version