Agyfejlesztés — tehetségfejlesztés

Százdi Antal | 2001. Május 09.
Az agykutatásnak alapvetõen két olyan területe van, amelyeknek meghatározó szerepük van a tehetséges gyermekek oktatására: az agyi lateralitás és az agy fejlõdésének sajátosságai.

Az agyi lateralitás

Az agy bal és jobb féltekéjével összefüggő kutatások több mint 150 évre nyúlnak vissza. Először Nigan (1844), majd Broca, Wernicke végezte az első kutatásokat. Ma már a két félteke működése, központjainak azonosítása szinte teljessé vált. A bal féltekére jellemző működésmódok: logika, analízis, pontos jelentések (jó-rossz, igen-nem), konvergencia, tudatosság, verbalitás, absztrakció, realizmus, intellektualitás, ítélet, matematika és tudományosság, objektivitás, kritikusság. A jobb félteke működésmódja ezzel szinte ellentétes: intuitivitás, szintetizálás, az információ sokféle módon történő feldolgozása, divergens gondolkodás, nonverbalitás, konkrétság, fantázia, érzékiség, ötletesség, művészet, zene, szubjektivitás, kritikamentesség.

Mindkét féltekének megvan a maga sajátos feldolgozási módszere: a bal agyfélteke a nyelvi működést és a sorrendiséget vezérli, míg a jobb az intuitív és a holisztikus gondolkodást. A két félteke a corpus callosumon keresztül kapcsolatban áll egymással, és ki is egészítik egymást. Az emberre a féltekei preferencia jellemző, ami egyben az alkotómunka fő akadályát is jelenti. Az agyi integrációban, a két félteke azonos hatásfokú működtetésében nagy lehetőségek rejlenek a tehetség kibontakoztatásában, az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában. A sikeresség alapfeltétele a mindkét féltekében rejlő előnyök kihasználása: először a megérzésre, benyomásokra kell alapozni, majd ezt a logikus elemzésnek kell követnie.

A kutatások szerint a bal féltekei dominanciával rendelkező egyének az írásban kiadott utasításokat, a jól szervezett feladatokat részesítik előnyben, míg a jobb féltekeiek a problémát, a szituációt egészben látják és a művészi, esztétikai megközelítést preferálják, s kedvelik az interperszonális helyzeteket.

A két agyfélteke működésére építő tanítási módszerek: lehetőség a holisztikus ismeretszerzésre a zene, tánc, képzőművészet, tereptanulmányok segítségével; a többféle választ megengedő és többféle értelmezést nyújtó gondolkodási lehetőség biztosítása; kutató módszerek alkalmazása. Létezik olyan tanterv, amely négy funkció: a megismerés, az érzelem, az érzékelés és az intuíció köré szervezi az ismeretet. Ahhoz, hogy a tehetségesek mindkét agyféltekéjüket használhassák, e négy funkció köré kell szervezni a tananyagot.

Agyfejlődési szakaszok

Egyes — más kutatásokkal nem bizonyított — feltételezések szerint az agy nem folyamatosan, hanem meghatározott periódusokat követve fejlődik: 3-10 hónapos, illetve 2-4, 6-8, 10-12 és 14-16 éves kor között. Ezt az álláspontot elfogadó kutatók szerint az iskolának akkor kellene a holisztikus fejlesztést megszervezni, amikor az agy nyugvóponton van. Különösen kritikusnak tartják a 12-14 év közötti időszakot, amikor az agyfejlődés stagnál, s ilyenkor kellene a gyorsító programok helyett a kreativitást, a gyakorlati alkalmazást, a problémamegoldást fejlesztő gazdagítási modellt alkalmazni. A kognitív képességek fejlesztését arra a periódusra kellene alapozni, amikor az agy fejlődése meglódul, tömege nő, új neurális hálózatok alakulnak ki.

Exit mobile version