Gondolkodjunk előre!
A 20-25%-ra még rá is licitálhatunk, ugyanis ma már az ipar képes (lenne) előállítani olyan hűtőket, amelyek harmadannyi energiát emésztenek fel, mint egy átlagos 1993-as évjáratú. Tízéves hűtőnk éves kiadásainkhoz húszezer forint körüli összeggel járul hozzá. Ez az összeg harmadára lenne csökkenthető, így nem biztos, hogy érdemes kivárnunk természetes halálát, mielőtt újat veszünk.
Milyen hűtőt vásároljunk?
Ha új hűtőt vásárolunk, érdemes alaposan megismerni a különböző típusok jellemzőit, mivel jelentős különbség lehet közöttük energiafelhasználás terén. Fontoljuk meg, mekkora hűtőre van szükségünk, próbáljuk megtalálni a megfelelőt. Jó tudni, hogy két kis hűtő sokkal többet fogyaszt, mint egy kétszeres térfogatú, így az előbbi konstrukcióban nem érdemes gondolkodnunk. Az automatikus felolvasztás funkciójával már régebbi modellek is rendelkeznek, azonban ez a tulajdonságuk rendkívül energiapazarlóvá teszi ezeket a hűtőket. A maiakban az olvasztás csak akkor kapcsol be, amikor az valóban szükséges, így fogyasztásuk már alig nagyobb a régebbi típusokénál.
És milyen fagyasztót?
A fagyasztóknál különösen fontos tulajdonság az automatikus felolvasztás megléte vagy hiánya, ez utóbbi mellett érdemes kiállnunk, hiszen feleakkora a fogyasztása. Emellett jobb munkát is végez, mert az automatikus társai kiszívják a vizet a rendszerből, amiért az étkeink nem feltétlenül hálásak. No és a fagyasztókat ráadásul sokkal ritkábban is nyitogatjuk, így lassabban jön létre a falon a nemkívánatos jégborda. Ha mégis kialakult, olvasszuk le mihamarabb mi magunk, manuálisan. A másik szempont a fagyasztó ajtajának helyzete, amely alapján a fekvő állású, tetején nyíló eszközöket kellene előnyben részesítenünk, mivel ezek 10-20 % -kal kevesebb energiát igényelnek.
Hogyan spórolhatunk még?