Mennydörgés, villámlás
Amikor a nagy zivatarfelhőkben egymásnak ütköznek az esőcseppek, a víz elektromos töltést kap. A negatív töltések a felhő alján, a pozitív töltések a tetején gyűlnek össze. A két töltés vagy a felhő és a föld között kisülés jön létre, azaz óriási villamos szikra pattan ki. Ez a villám. Lemezvillámnak a felhők közti vagy felhőkben kisülő villámot, elágazó villámnak a földbe csapó villámot nevezik. A mennydörgés a felrobbanó meleg levegő hangja.
Szivárvány
Amikor az esőcseppeken megtörik a Nap vagy a Hold fénye, akkor keletkezik a szivárvány. A sugarak megtörnek, amikor belépnek az esőcseppbe, visszaverődnek a hátsó oldalára, s amikor kilépnek, ismét megtörnek. Így a spektrum színeire bomlik a fehér fény, ami aztán visszaverődve a szemünkbe jut. Minden szivárvány kör alakú, de mivel az alsó részét általában eltakarja a horizont, csak félkört látunk. Nagyobb magasságokban (pl.: repülőgépen) láthatnánk az egész színpompás kört. Gyakran kialakul egy másodlagos ív is a szivárvány külső oldalán, ahol a színek sorrendje fordított. Az esőszivárványhoz hasonlít a ködszivárvány, de ennek színei átfedik egymást, és keveredésükből a fehér szín áll össze.
Hogyan alakul ki a szivárvány?
A Nap fénygyűrűje
Amikor a napot részben elfedi egy vékony fátyolfelhő, a fénysugarak megtörhetnek a jégkristályokon. Így jön létre a Nap körüli fehér fénygyűrű, aminek külseje ibolyaszín, belseje pedig halványpiros árnyalatú. Kialakulása teljesen hasonló a szivárványéhoz, csak éppen a Nap körül található. Az más felhők apró vízcseppjein is megtörhet a fény, ilyenkor színes napudvar keletkezik, aminek a belseje általában vörös, a külseje kék. Fehér holdgyűrű akkor látható, ha a Holdat cirrusfelhők takarják.