Ha megkérdezzük egy laikustól, hogy szerinte melyek a világ leghíresebb borai, valószínûleg azt vágná rá, hogy a francia borok. Kétségtelen, hogy az onnan származó, több fajtából kialakított keverékek az évszázadok folyamán legendává váltak.
Egy üveg burgundi, vagy bordói eredetű bor különleges csemegének számít, de nem szabad megfeledkezni róla, hogy a származási hely még nem biztosíték arra, hogy, valóban a legjobb minőséget nyújtja. Fontos az évjárat, a pincészet, és a szőlőfajta is. Ezek együttesen határozzák meg a borok hírét.
A világon számos borárverést rendeznek, ahol csillagászati összegekért kelnek el egyes palackok. A tíz-tizenöt éves jó évjáratból származó borok már nagyon keresettek, de a több évtizedes ritkaságok, egyedi darabok a legértékesebbek. A világ legnagyobb aukciós házai, a Shotheby’s, a Christie’s külön osztályt működtet a borok számára. A legtöbbet eddig egy ausztrál, 1951-es Penfold’Grange-ért fizettek, ami az ország leghíresebb bortípusainak egyike.
John Manetti, vállalkozó 44400 ausztrál dollárt kínált a borkülönlegességért, hogy gyűjteményének éke legyen. A neves bort Max Schubert, a Penfold cég borásza állította elő, de összesen csak három hordót töltött meg. A hordók amerikai tölgyfából készültek, és ezekben érlelték a ritka csemegét.
Az árverésre kerülő borokat általában nem fogyasztják el tulajdonosaik, hanem féltett kincsként őrzik pincéjükben. Az éttermekben felszolgált különlegesség azonban skrupulusok nélkül leszalad a vendég torkán. A legdrágább bor, amit valaha itallap ajánlott, egy 1875-ös, francia Romanée Conti volt, amiért 75000 dollárt kell fizetni annak az ínyencnek, aki arra vetemedik, hogy megkóstol belőle egy pohárkával. A csábító ajánlat az elegáns amerikai Graycliff Hotel menüsorán olvasható, de egyelőre még senki nem vetemedett arra, hogy kipróbálja. Valószínűleg a minősége hagy némi kívánni valót maga után, de az is lehet, hogy az ár hatott elrettentőnek. Ki tudja?
Ha a világ leghíresebb borait emlegetjük, feltétlenül meg kell említeni hazánk büszkeségét a tokaji aszút, amit a nemzetközi borászat is igen nagyra becsül. Ezt a végtelenül zamatos nedűt a Rákóczi család káplánja, Sepsi Laczkó Máté alkotta meg több mint háromszáz évvel ezelőtt. A legismertebb típusai a hárslevelű, a furmint, a muskotály. Egyszer New Yorkban jártam, ahol vendéglátóim el akartak kápráztatni egy igazi borkülönlegességgel. Előhoztak a pincéjükből egy üveg tokaji furmintot, és büszkén mondták, „igazi francia bor”. Hát ennyit a hírnévről.