Pénz hajtja a föld kerekét

Egy kisebb esküvő is relatíve sok pénzbe kerül – a nagy lakodalmakról nem is beszélve. Ne szépítsük a dolgot, igenis az anyagiakon múlik, milyen keretek között, mekkora esküvőt tartunk. Nem érdemes túlzásba esnünk, a házasság sikere nem az esküvő nagyságán múlik! Nem Indiában élünk, nálunk nem presztízskérdés az esküvő! Egy szolidabb, szűk családi összejövetel is lehet felejthetetlen, ha a résztvevők azzá teszik.

Régen a menyasszony szüleinek kellett az esküvő költségeit állniuk. Ma már egyáltalán nem így van. Persze ha a szülők jómódúak, és szívesen segítenek a finanszírozásban, akkor hozzájárulhatnak anyagilag a lakodalom költségeihez. Még nagyszüleink idejében is az volt a szokás, hogy a vőlegény saját ruháján kívül állta még a menyasszonyi ruha, a gyűrűk és a csokor árát. A ruhát babonából ugyan nem láthatta, de szabad volt kifizetnie.





A menyasszonyi ruha ma is jelentős tétel, függetlenül attól, hogy kölcsönzik, varratják vagy készen veszik. Finanszírozhatja az édesanya, a nagymama, sőt a leendő anyós, de maga a menyasszony is, így igazi meglepetés lesz a vőlegénynek, mivel még az árát sem tudja. Különben ma már nincsenek kötelező szabályok, hogy kinek mit kell fizetnie az esküvő költségeiből.

Sok helyütt úgyis egy közös kasszából állják a lagzit. Ha tartunk legénybúcsút és leánybúcsút, azt viszont az ifjú párnak illik fizetnie, elvégre ők hívják meg barátaikat.





Szinte nem is léteznek fix költségek egy esküvővel kapcsolatban, a „tól-ig” határ pedig borzasztóan széles. A nagy ár- és minőségbeli eltérések miatt feltétlenül érdemes előzetesen személyesen (nem telefonon) informálódni, hogy hol, mi, milyen minőségben, mennyibe kerül.

A Magyar Esküvő magazin 1999-es olvasói megkérdezése szerint a párok átlagos 580.000 forintot költenek egybekelésük méltó megünneplésére.

A maximális bevallott összeg 2.500.000 Ft volt az esküvő teljes költségét tekintve, a minimális 40.000 Ft. Ebből is látható milyen széles a skála. Nincs két esküvő, amely ugyanannyiba kerülne!