Egy távoli galaxisban. Annak idején, és azóta is sokunk szívét dobogtatta meg ez három szó. Jött az öntisztuló hajú Luke Skywalker, a fején mindenféle péksüteményeket imitáló frizurájú Leia hercegnõ, és az örök kötekedõ Han Solo.
Na és persze nem felejthetjük el a különféle fajú és ezzel arányban sokféle külsejű egyéb lényeket, és a robotokat, akik szintén igen komoly szerepet játszanak a történetekben. A Star Wars világa több mítoszból épült fel, amik gondosan összeszerkesztve egy egészen új galaxist eredményeztek. Egy teljesen kidolgozott, minden részletében végiggondolt világot, amiben a szereplők, a helyszínek, a jellemek mind-mind illeszkedik egymáshoz, rések nélkül.
És itt nem ért véget a legenda. Hiszen hogyan lehetne egy ennyire jól felépített világot csak úgy sorsára hagyni? És itt persze nem a most készülő további, vagy inkább előző részekre gondolunk, hanem arra, hogy a hallatlan népszerűségnek örvendő szerepjáték ismét lecsapott egy világra, és magáévá tette azt. Megszülettek a Star Wars kártyák, és egy komplett szerepjáték-rendszer épült fel rá.
De persze nem csak a Star Warssal történt ez így. Ugyanilyen rendszerek épültek sok más, legendává vált science-fiction történetre. Hiszen a sci-fi mindig is nagy érdeklődést keltett az emberekben. Már Wells óta hatalmas népszerűségnek örvend, aminek valószínűleg az oka, egyszerű kíváncsiság.
Az emberiség szeret víziókat gyártani jövőjéről, és ezekbe a képekbe előszeretettel helyezi saját magát is. Ezek a képek általában nem igazán optimisták, a filmek, játékok leginkább arról szólnak, hogy egy világkatasztrófa után hogy lehet életben maradni. Vajon miért?
