Mágia, misztikus lények és varázslóiskola. Mindez hamisítatlan brit környezetben. Roxfort megalkotásához valóban tehetséges látványtervezõre volt szükség.
Még nem dőlt el véglegesen, hogy
Columbus rendezi napjaink egyik legjobban várt filmjét, máris sokan megkérdőjelezték, hogy képes lesz filmre vinni a történet sötét aspektusait. “Az évek során az emberek, különösen a média, elkönyveltek könnyednek, mert rendeztem néhány vidám, érzelmes filmet, melyek akkor összahangban álltak a magánéletemmel, és úgy éreztem, olyan filmeket kell csinálnom – mondja. – Ám ezen túlléptem, és vissza akartam térni ahhoz a sötétebb világhoz, melyben pályám kezdetén, forgatókönyvíróként otthon voltam. Vegyük például az Ifjú Sherlock Holmest, melyet a 80-as évek elején írtam. A sztori egy brit internátusban játszódik és két alig tízéves fiú és egy lány oldanak meg benne természetfölötti rejtélyeket. Ez egyfajta felkészülésnek is tekinthető a HARRY POTTER megrendezéséhez.”
Columbus siet dicsérni a csupa neves szakemberből álló stábot, mely a keze alá dolgozott. “Ez a film igazi csapatmunka volt, és minden bizonnyal pályám egyik csúcspontja, különösen azért, mert ilyen válogatott gárdával dolgozhattam együtt. Mindannyian megértették a Harry Potter világának gazdagságát és komplexitását. A Roxfort megalkotásánál arra törekedtünk, hogy mágikus, de realisztikus megjelenésű színhelyet hozzunk létre, hogy aki csak látja, elhiggye, valóban létezik ilyesmi.”
A film látványvilága Stuart Craig, a háromszoros Oscar-díjas látványtervező munkája. “Ő az egyik legjobb manapság – állítja Heyman. – Azt akartuk, hogy Harry világa meggyőző legyen, és Stuart olyan Roxfortot készített a maga tündöklő fényeivel, hogy tényleg igazinak hat.”
Heyman a többszörös Oscar-jelölt John Seale operatőrről is nagy elismeréssel nyilatkozott: “Szerettük John eddigi munkáit, és tudtuk, hogy a filmnek fantaszikus megjelenése lesz a keze nyomán. Chris például azt akarta, hogy mivel a Roxfortban nem használnak mesterséges fényt, a belső felvételeken ne legyen túl erős a megvilágítás.”
John nagyon figyelt erre, és gyertyákkal meg elemlámpákkal világította be a teret. Hihetetlen energiával vetette bele magát a munkába, gyorsan dolgozott, mégis mindig ügyelt a mélységre és a részletekre. A díszleteken és a világításon túl kulcsfontosságú szerephez jut ebben a filmben a jelmeztervező is, és aki látja Judianna Makovsky kicsit őrült és bizarr jelmezeit – többek között Madam Hooch öltözékét -, annak számára nyilvánvaló, hogy ő is elsőrangú munkát végzett. ”
– A film eddigi pályafutásom csúcsa – foglalja össze Chris Columbus. – Egy sor izgalmas helyszínen és díszletek között dolgozhattam, és abban a szerencsében volt részem, hogy rendkívül tehetséges és képzett stáb segítette a munkámat. A film egy csapat elkötelezett ember tehetségének és erőfeszítéseinek gyümölcse. Hiszem, hogy az eredmény magáért beszél.
A HARRY POTTER nehéz feladat elé állított minket, mert a könyv elemeit a lehető legpontosabban akartuk visszaadni. Ha lett volna rá lehetőségem, legszívesebben egy 7-8 órás filmet forgatttam volna belőle. Az volt a leghőbb vágyam, hogy a film minden egyes rajongó elvárásainak megfeleljen, és visszaadja a könyv szellemét és hangulatát anélkül, hogy feláldoznánk valamelyik szereplőjét vagy a sötét oldalát.