A varázslótanonc történetéért nem csak a gyerekek, hanem a felnõttek is élnek-halnak: külön az õ kedvükért felnõtt borítóval ellátott változatot is kiadtak Angliában, nehogy furcsálkodó pillantások kereszttüzébe kerüljenek…
A hétkötetesre tervezett sorozat eddig megjelent négy kötetét kétszáz nyelvre fordították le. Magyarországon közel négyszázezer példány kelt el, de idén májusig több mint 100 millió darabot kapkodtak el világszerte. A könyvnek köszönhetően a kis Harry több aranyköpése is a mindennapi nyelv részévé vált – így például a Microsoft amerikai vállalatánál gyakran hangzik el a “ne légy mugli” felszólítás (a muglik unalmasak és szürkék, muglinak lenni borzasztó lehet). És az őrület még nem ért véget: Harrynek, de legalábbis kicsi varázslónak öltözött gyerekek sora kígyózik a mozik előtt, világszerte rajongói klubok alakulnak, a boszorkányegyesületek (különösen az angolok) tiltakoznak azért, mert a kis Harry fordítva üli meg a seprűt. Karácsony előtt pedig a játékgyártók is beszállnak a játékba: ontják a piacra a Harry-re épített társasjátékokat: kártyákat, legókat, ízléstelen műanyagfigurákat és számítógépes játékokat.
A játékok nagy része már nálunk is kapható, néhányat csak később dobnak piacra. A Harryvel fémjelezett számítógépes játék például a magyar premierrel egyszerre lesz kapható a boltokban, GAme Boy és PlayStation változatban egyaránt.
A játékban bebújhatunk Harry bőrébe, és varázsló nebulóként iratkozunk be a varázslóképzőbe, majd kerülünk különböző kalandokba, amelyek során felfedezhetjük saját mágikus tulajdonságainkat. A forgalmazó Ecobit Kft. várakozó állásponton van: mindössze 1500 darabot rendeltek, amelyeket 12 990 és 13 900 forint közötti áron vásárolhatunk meg.
Jóval a premier előtt megvásárolható volt a másik befutó: Harry kártyajátéka. Nem csak a forgalmazó Camelot üzletében, hanem néhány más helyen is megvehetjük már a két játékosra szabott induló csomagot. Ez tartalmazza a játék leírását, két karaktert és a cselekvéseket lehetővé tevő és különböző tulajdonsággal felruházó kártyákat, vagyis két játékra alkalmas decket. Ha azonban igazán profi kártyássá akarunk válni – és gyanítom, hogy lesznek néhányan akik szeretnének – komoly összegeket kell majd áldoznunk e szenvedélyre: egy tízlapos csomag véletlenszerűen összeválogatott lapokkal – amely elengedhetetlen kelléke az önálló decképítésnek – ugyanis 1300 forintba kerül, nem beszélve magáról Harryről, aki egymaga 4000 forintot húz ki a zsebünkből (ráadásul nem is ő a legjobb karakter, van nála jobb is).
Könnyen szenvedélyes kártyásokká válhatunk nem csak azért, mert akár versenyző szintre fejleszthetjük magunkat, hanem mert az egyes lapok annyira jól egymásra épülnek, hogy aki egyszer kipróbálja, nehezen teszi majd le (de legalább nem lehet vele kocsit és házat elveszíteni, csupán néhány “lessont” vagyis életet). Mert a legrosszabbat még nem is mondtam: mindezt csak angolul vásárolhatjuk meg!
Mivel túlságosan drága lenne a magyar piacra szabni a kártyákat, senki sem áldozott lefordításukra, így a játékot forgalmazó cég eredeti nyelven dobta őket piacra. Persze nézhetjük ennek a jó oldalát is: nincs semmi, ami jobban motiválná gyermekeinket az angol nyelvben való elmélyülésre, mint maga Harry, a varázsló.