Kezelés

nlc | 2002. Június 17.
A táplálkozási zavarok kezelése pszichoterápiás és farmakoterápiás módszerekkel történik. A módszerek kiválasztását a beteg állapota, a betegség kialakulásához vezetõ okok és a fenntartó tényezõk határozzák meg.




A kezelés ambulánsan vagy kórházban történhet. A pszichoterápia lehet egyéni, csoportos vagy családterápia.

A terápiák egyik célja a tápláltsági állapot rendezése, normális étkezési szokások újratanulása, súlycsökkentő viselkedésformák megszüntetése és helyette egészséges, nem túlzott mértékű testedzési formák kialakítása, a testtel, súllyal való túlzott foglalkozás, aggódás megszüntetése. Anorexia Nervosa esetén súlygyarapodás elérése a cél, aminek mértéke testtömeg indexben kifejezve legalább 18.5, vagy a súlyvesztés előtti súly megközelítő elérése.

Különböző pszichoterápiás megközelítések léteznek az evési zavarok kezelésében: pszichodinamikus, kognitív-viselkedéses, interperszonális terápia, család-, csoport, hipnoterápia, testorientált terápiák. Mindegyik terápiás megközelítés máshová helyezi a hangsúlyt az evési zavarok kezelése során.





A pszichodinamikus terápiák a személyiség azon belső konfliktusait igyekeznek felszínre hozni és feldolgozni, amelyek a betegség kialakulásához vezettek. Különösen ajánlott olyan betegeknél, akiknél a személyiségfejlődés során különböző zavarok alakultak ki, vagy olyan erős pszichés traumákat szenvedtek el, mint pld. szexuális vagy fizikai abuzust.
A dinamikus terápiák ált. 1-2 évesek – bár előfordulnak ennél hosszabb terápiák.





A kognitív-viselkedésterápiák egyrészről közvetlenül az evésre, étkezési szokásokra, súlycsökkentő módszerekre vonatkozó viselkedésmódosítást tűzik ki célul, másrészről azokat a mély, merev hiedelmeket, gondolkodási sémákat igyekeznek megváltoztatni, amelyek az evési zavarokban szenvedőkre jellemzők pld.

“csak akkor érek valamit, ha sovány vagyok”, “ha a súlyomat sem tudom kontrollálni, semmi sem fog úgy alakulni, ahogy szeretném”, “ha nem vagyok csinos, sovány, senki sem fog szeretni” stb. A kognitív-viselkedésterápiák főleg a tudatos folyamatokat hangsúlyozzák, a jelent és a jövőt célozzák meg, sok bennük az edukációs elem, a betegeket önmegfigyelésre tanítják, valamint a problémák azonosítására és a probléma-megoldási készségek bővítésére.





Az interperszonális pszichoterápiák – akárcsak a kognitív-viselkedésterápiák – rövidek, fokálisak, továbbá a jelenre és a jövőre vonatkozó terápiákhoz tartoznak. A terápia középpontjában a beteg interperszonális kapcsolatai és az ezekből fakadó problémák állnak, mint pld. az interperszonális szerepváltozás (amikor a gyermeki szerepből a felnőtté válás történik), az interperszonális szerepkonfliktus fontos személlyel, veszteségélmény, azoknak a készségeknek a hiánya vagy gyengesége, amelyek az emberi kapcsolatok kialakításához, fenntartásához szükségesek. Magyarországon ez a terápiás megközelítést még viszonylag ritkán alkalmazzák.





A családterápia különösen azokban az esetekben ajánlott, amikor a beteg még családjával él együtt. A családot rendszerként tekinti, amelynek nem megfelelő működése – pld: a szabályok merev alkalmazása, a konfliktus-megoldási módszerek hiánya vagy gyengesége, túlvédő magatartás, egyéni, generációs határok kialakulatlansága családon belül, gyermek bevonása szülői konfliktusba – erősíti vagy fenntartja a betegséget.

Gyakori, hogy Anorexia Nervosás beteg egész családjának élete az étkezések körül forog.
A családterápiában egész család vesz részt, célja többek között felderíteni és megváltoztatni a család működésének azon jellegzetességeit, amelyek hozzájárulnak a betegség tüneteihez vagy fenntartják azokat.





A testorientált terápiák általában csoportos formájában zajlanak, céljuk, hogy a beteg minél jobban megismerje a testét, megtanulja ezt elfogadni és élvezni a testtel kapcsolatos tevékenységeket. Ehhez különböző módszereket alkalmaznak: relaxációt, bioenergetikai gyakorlatokat, légzésgyakorlatokat, masszázst, tánc- és mozgásterápiát – a reálisabb testkép kialakításához a videokonfrontációs módszert is felhasználják.

A hipnoterápiát az evési zavarok kezelésében főleg a Bulimia Nervosás betegeknél szokták alkalmazni.

Az Anorexia Nervosás betegek túlkontrollálóak, hiperaktivitásuk miatt nehezen koncentrálnak. A hipnoterápiát általában más terápiás módszerekkel: kognitív-viselkedés ill. a dinamikus terápiákkal szokták ötvözni evési zavarok kezelésében.
Exit mobile version