Ha kutyákról esik szó, legtöbbször mindannyiunknak saját, jól nevelt vagy éppen neveletlen kedvencünk jut eszünkbe. Ritkán gondolunk arra, hogy nem csak jót kaphatunk legjobb barátunktól.
Olyan betegségek hordozói lehetnek a kutyák, melyek minket is megbetegíthetnek. Védőoltásokkal sok fertőzéstől megmenthetjük saját ebünket, de a kóbor kutyák bizony alaposan ki vannak téve a kórokozóknak, melyektől ők maguk is megbetegedhetnek, de sok más állatot és embert fertőzhetnek meg.
A veszettség az egyik legsúlyosabb betegség, amit kaphatunk a kutyáktól, illetve rókáktól. A veszettség kialakulásáért felelős vírus a fertőzött állatok nyálában nagy koncentrációban van jelen, ezért a harapással továbbított nyál fertőz. Hazánkban közel 70 éve kötelező a kutyák veszettség elleni oltása, de a gazdátlan állatok kimaradnak ebből, és a vadon élő rókák között is előfordul a vírus.
A vírus miután bekerült a szervezetbe, a legközelebbi idegpályán elindul az agy felé, 2 millimétert tesz meg óránként. A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a vírus eljutott az agyvelőig, így a lappangási idő a harapás helyétől függően lehet 2 hét, de lehet több hónap is. Ha elérte az agyvelőt, a beteg menthetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy ismeretlen kutya harapása esetén azonnal forduljunk orvoshoz, mert időben még megakadályozható a betegség kialakulása egy 6 oltásból álló sorozattal.
A veszettség tünetei kutyán nagyon jellegzetesek. A lappangási idő elteltével bágyadtság, kedvetlenség vesz erőt az állaton, 2-3 nap elteltével azonban a nyugtalanság dühöngésbe csap át. Az állatok magukat sem kímélve rontanak neki mindennek, és harapják meg a közelükben lévő tárgyakat. Nemlétező legyek után kapkodnak. A végső fázisban az izmok bénulása miatt rekedtté válik az ugatás, lóg az állkapocs, az állatnak lóg a nyála, inni, enni nem tud, de a gyulladásban lévő agyvelő miatt valószínűleg már nem érez fájdalmat, illetve éhséget.
Egy másik kutyákat és embereket egyaránt veszélyeztető betegség a mostanában többet emlegetett Leptospirozis. Ezek a baktériumok teljesen egészségesnek látszó egerek, patkányok veséiben élnek, és a vizeletükkel a külvilágba jutnak. Fertőződhetünk szájon át, vizelettel szennyeződött élelmiszerrel, illetve annak csomagolóanyagán található baktériumokkal, illetve vizekből, ahonnan a felázott bőrön keresztül jut be a kórokozó a szervezetünkbe. Komoly betegséget okozhat, ha nem kezelik időben antibiotikummal. Gyors lefolyású, lázzal, émelygéssel, sárgasággal járó betegség, a vese elégtelen működése következtében halállal is végződhet. Ha mégis felgyógyul a páciens, még évekig ürítheti szervezetéből a veséből nehezen kiirtható baktériumokat, fertőzve ezzel a környezetét. Megelőzésképpen kerüljük el messzire a patkány lakta helyeket (szeméttelepek, nagy pincehelységek), mikor kutyánkkal sétálunk, magunkat pedig úgy védhetjük, hogy minden konzervdobozt, dobozos üdítőt letisztítunk, mielőtt szánkhoz vennénk. Közhelynek hangzik, hogy mossuk meg a piacon vett gyümölcsöt, de gondoljunk arra, hogy hol tárolhatták ezeket az élelmiszereket.