Az egészséges állat élénk, mozgása könnyed, fájdalommentes, szõrzete fényes, bõre rugalmas, szeme, füle tiszta, váladékmentes. Jó étvággyal eszik, iszik minimális a széklete.
A gondos gazdinak rögtön feltűnik, ha valami nincs rendben az állat egészségével. Az emberhez hasonlóan az állatoknak is rendkívül sokféle betegsége lehet, amelyek változatos tüneteket okoznak. Az első, ami általában feltűnik, hogy kedvencünk bágyadt. Ezt gyakran láz okozza, de a legtöbb betegségnél megfigyelhető. Ha az állat testét melegebbnek érezzük (főleg a fülek, a lágyéktájék bőrére a jellemző), célszerű a testhőmérsékletet megmérni a végbélnyílásba helyezett lázmérővel. Kutyák, macskák így mért normális hőmérséklete 38,0 oC-39,5 oC. Láz esetén a szokásos lázcsillapítók közül az Algopyrin vagy az Aspirin adható. A paracetamol tartalmú gyógyszerek főleg macskákon mérgezést okozhatnak, ezeket ne használjuk!
Gyakori tünet az étvágytalanság. Ha rövid ideig tart nem kell kétségbe esni, az állat ösztönösen koplal, ha túl sokat, nagyon zsírosat, esetleg romlott ételt eszik. Ha egy napnál hosszabb ideig semmit nem hajlandó enni, az komolyabb problémára utal. Az evést soha nem szabad erőltetni, a beteg állatba beletömött ételt a tünetek súlyosbodását okozhatja. Az étvágytalanságnál nagyobb baj, ha az állat a vizet is elutasítja, mert rövid időn belül kiszáradhat a szervezete. Ilyenkor meg kell próbálni kanállal, injekciós fecskendővel itatni, de legtöbbször csak infúziós kezeléssel lehet folyadékszükségletét fedezni.
Többféle betegség tünete lehet az is, ha az állat a szokásos mennyiségnél feltűnően többet iszik, és ezzel párhuzamosan több vizeletet ürít. Feltétlenül alaposabb kivizsgálást igényel (vér-, vizeletvizsgálat, ultrahang), hiszen cukorbetegség, veseelégtelenség, méhgyulladás, hormonális rendellenességek egyaránt előidézhetik. Számos betegség első tünete a hányás. A kutyák és a macskák könnyen hánynak, így könnyítenek magukon, ha romlott ételt vagy egyszerre mohón, túl sokat esznek. havonta egyszer-kétszer egészséges állatokban is előfordul, sokszor fűevéssel együtt, ami normálisnak tekinthető. Súlyos betegségre utal a hányás, ha tartósan, naponta többször jelentkezik. Okozhatja gyomor-bélfertőzés, bélelzáródás, máj-veseelégtelenség stb. Gyakran krákogás, köhögés előzi meg, amit legtöbbször mandulagyulladás idéz elő.
Az állat székletét mindig ellenőrizni kell, ez hányás esetén különösen fontos. Sokat segít a hányás okának kiderítésében, ha az állatorvos tudja, hogy volt-e hasmenés, vagy éppen az állatnak napok óta nincs széklete. Azt is figyelni kell, hogy a székletürítés könnyen megy-e, vagy erőlködve, fájdalmasan nyögve. Hányás-hasmenés esetén általában jót tesz egy 24 órás koplalás, függetlenül attól, hogy mi okozza. Ezután ha csökkennek a tünetek, és az állatnak van étvágya, néhány napig diétáztatni kell. Sovány húsféléket, főtt burgonyát, rizst, levesféléket adhatunk, vagy konzerv-kutyatápot keverjünk össze fele-fele arányban rizzsel, tésztával, vagy főtt burgonyával. Többször, kevesebbet adjunk enni, és fokozatosan térjünk vissza a normál etetéshez. Hasmenés esetén ne adjunk tejet, zsíros dolgokat. Székrekedés esetén éppen ellenkezőleg, olajos halat, tejet, tejfölt és egyéb zsíros-olajos ételeket kell adni akár az ételhez étolajat is keverhetünk.
Hasmenés esetén a házipatikában rendszerint megtalálható széntablettát adhatjuk az állat méretétől függően 3X1/2 – 3X3-4 tabletta/nap adagban. Ha néhány napon belül nem szűnik meg, forduljunk állatorvoshoz. Rendszeresen ellenőrizzük az állat vizeletét is. Súlyos betegségre (pl. kullancsfertőzésre) utal, ha a vizelet véres jellegű. Életveszélyes állapotot idéz elő, ha a vizeletürítés akadályozott. Ilyenkor az állat állandóan erőlködik, de csak néhány csepp esetleg véres jellegű vizelet ürül. Húgykövesség, hím állatokban prostata-rendelleneségek okozhatják.