Manapság a géntérkép készítése és a klónozás okozta botrányok kapcsán mára az is hallott a genetikáról, akinek az iskolában nem is volt szerencséje hozzájuk.
Misztikus, éppen felderítés alatt álló molekulák, amiket szüleinktől öröklünk, és meghatározzák egész életünket, külsőnket, jellemünket, hajlamainkat. Ezek a gének. A gének azok, amik minden faj tulajdonságait meghatározzák, fajonként különböző számú párba rendeződve. A molekulák dupla spirált alkotnak, ezeknek bonyolult összetételét kutatják a genetikusok, hiszen olyan tényező ez, ami mindent meghatároz.
A gének örökítik át, hogy milyen színű hajat, szemet öröklünk szüleinktől, hogy alaphajlamaink között szerepel-e az önzés, vagy önzetlenek vagyunk. Sőt az is, hogy hajlamosak leszünk-e a cukorbetegségre, vérzékenyek leszünk-e, vagy rövidlátóak. És persze a születendő gyermek neme is a génektől függ.
Így pedig, ha kellően megismertük az öröklés mechanizmusát, akár bele is nyúlhatunk Isten dolgába? Valóban felmerülnek és felmerültek ilyen kérdések. A klónozás ötlete már évtizedek óta központi témája tudományos-fantasztikus filmeknek. De ami eddig csak fikció volt, az most valósággá vált. Dolly, a klónozott birka esete hihetetlen botrányt robbantott ki, és azóta sem szűnik a huzavona: lehet-e, szabad-e állatokat, netán embereket klónozni.
A génsebészet viszont egyáltalán nem ilyen friss találmány, hiszen a növénynemesítésben már régóta elfogadott eljárásnak számít. De a közvélemény igazán csak akkor kapta fel a fejét, amikor már elérhető közelségbe került az emberi génekbe való beavatkozás lehetősége.
Hiszen ez igen sok problémát felvet. Például mi történhet egy olyan társadalomban, ahol a fiúgyermek számít csak igazi örömnek? Már a terhesség során kiszűrik a lányokat, hogy meg se szülessenek? Vagy mi lesz az esetleges rendellenességgel születendő gyerekekkel? Hiszen már ma is parázs vitákat kelt, hogy a terhesség alatt kiszűrt fogyatékos magzatot elvetetheti-e a mama, vagy nem? Persze pozitív oldala is lenne a génsebészet előretörésének, hiszen sok, egy kis hiba miatt kialakuló, öröklődő betegség gyógyíthatóvá válna. De ki húzná meg a határt, mi a kis hiba, és mi a betegség? Ki biztosítaná azt, hogy senki nem áll majd neki elkészíteni a tökéletes embert?
A klónozás szinte világméretű nemzetközi elutasítása után a géntérkép eddigi megrajzolását nemzetközi helyeslés kíséri. A most bejelentett féleredmények, hiszen még csak itt tart a tudomány, tizenöt év kutatómunkára épülnek. Ebből is látszik, milyen bonyolult képlet ez, hiszen sok faj, például egyes növényeké vagy például a kutyáé már elkészült.