Agyonszeretett húsvéti kedvencek

Békési Kriszti | 2003. Április 17.
A népszokásból eredõen a Húsvéthoz hozzátartozik a nyúl, a kacsa, a csibe és a bárány, bár szerepük ma már szinte csak az ajándékozásokra korlátozódik. Sajnos ezekbõl az állatokból – a bárány kivételével, amibõl sült lesz – pusztán játékszer válik Húsvétkor. Mi is történik ilyenkor?

Szenvedő ajándék

A húsvéti állatokat nagyrészt a szülők vásárolják gyereküknek, többnyire előre tudván, hogy az eleven játékszerek nem maradhatnak hosszú ideig a háznál. A piacokon szopós nyulak és napos csibék, kacsák kaphatók, amelyeknek születését a tenyésztők kifejezetten erre az időszakra időzítik. Az állatvédelem minden fanatizmusa nélkül is tudhatjuk, hogy ezeknek a fiatal állatoknak még teljes mértékben az anyjukra van szükségük: táplálni, gondozni, nevelni és tanítani kell őket. Az elválasztást mindkét oldal – ösztöneitől vezérelve – megsínyli: a kölykeit etető anyaállat és az oltalmat igénylő kölyök is hiányt él át. Ez pedig szenvedéssel jár, ami pszichés és viselkedésbeli zavarokban is megmutatkozik.


Emberek, hát ők is állatok!

Talán kissé nevetséges az állatok lelkiállapotával foglalkozni, de gondoljunk egy kicsit bele: a gyerekhez került állat játéktárgy lesz, agyonsimogatják, emelgetik, rakosgatják ide-oda, és ráadásul dobozban tartják, holott nyugalomra és természetének megfelelő bánásmódra lenne szüksége egy újszülött állatnak.

Exit mobile version